Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. március 2. kedd, a tavaszi ülésszak 10. napja - A bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer kérdéseivel foglalkozó ideiglenes bizottság létrehozását indítványozó országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - PAP JÁNOS, DR. (FIDESZ)
776 Köszönö m. S a külügyi bizottság? Visszavonta. Köszönöm szépen. Most kérdezem a képviselő hölgyeket és urakat, kíváne valaki felszólalni az általános vitában. S az ülés vezetését átadom Szűrös Mátyás képviselő úrnak. (Az elnöki széket dr. Szűrös Mátyás foglalja e l.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Következik Pap János képviselő úr. Felszólaló: Dr. Pap János (FIDESZ) PAP JÁNOS, DR. (FIDESZ) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az ideiglenes parlamenti bizottság felállítása a mai helyzetben a FIDESZ frakciója szerint is fontos és szüksé ges. Másként kell viszont megfogalmazni a bizottság létrehozásának indoklását, mivel ezek már nem teljesen állják meg a helyüket. A felállítandó bizottsággal tehát egyetértek, azzal, hogy a megváltozott helyzetben más jellegű, kibővített bizottságra van sz ükség, sőt, ezt már 1990 végén is szükség lett volna létrehozni, az már egy talány, hogy miért nem történt meg. Amiért a bizottság felállításának szellemével nem tudok teljesen, szó szerint egyetérteni, az a következő. Nem jó az az indoklás, mely szerint a vízlépcsővel a megváltozott helyzet miatt kell folyamatosan foglalkozni. Ugyanis eddig is folyamatosan foglalkozott a környezetvédelmi bizottság vele, és azt gondolom, hogy jól tette ezt. Előterjesztései, elképzelései mindannyiszor megelőzték a Kormány, i lletve más bizottságok elképzeléseit. Ennek a bizottságnak a vízlépcsővel foglalkozó albizottságát viszont mindig lassították és visszafogták. Ha azok a dolgok történnek, és azok következnek be, amelyeket a környezetvédelmi bizottság elképzelt, akkor ma a vízlépcső ügyében lényegesen előbbre járnánk. Másodszor, a másik dolog, ami aggályos volt eddig, hogy melyik bizottságból hány főt delegálnak a felállítandó ideiglenes bizottságba, mára megoldódott, hiszen - mint az előbb hallottuk - hatpárti egyezség van a létszámra vonatkozóan. Egyedül azt tartom furcsának, hogy a környezetvédelmi bizottság elnöke, aki eddig a delegációkat vezette, nincs a bizottságban. Ez elgondolkodtató, hogy vajon hogy oldható meg ez a probléma. A másik, ami problémás a bizottságnál, é s a módosító javaslatokban nem szerepel, én azt szeretném, ha ez a bizottság választaná meg az elnököt, illetve az alelnököt, még úgy is, hogy kormánypárti az elnök és ellenzéki az alelnök. Számomra tisztázandó az is, hogy a bizottság összetétele milyen is legyen. Szerintem fontos lenne, hogyha a környezetvédelmi bizottság játszaná benne a túlsúlyt. Én attól féltem, hogy az eredeti elképzelésben rejtve az a gondolat volt benne, hogy a környezetvédelmi bizottság esetleg nem jól látta el a feladatát. Tisztelt Képviselőtársaim! Ha ez így lenne, ha erre gondoltak volna az előterjesztők, akkor meg kellene nevezni, hogy mi is az, amit rosszul csinált és mikor, ez a bizottság. De e nélkül egy olyan bizottságot, amely két és fél évig a miniszterelnök úr felkérésére tevékenykedett, én azt gondolom, nem lehet semmibe venni. (18.30) Hogy ugyanannyi szerepet kap egy alapvetően szakmai, ökológiai kérdésben, mint egy nem szakbizottság - bár nyilvánvaló, hogy az ügy kimenetele szempontjából fontos szerepe van az önkormányza ti, a jogi és a külügyi bizottságnak , úgy gondolom továbbra is, hogy a környezetvédelmi bizottság relatív túlsúlyát meg kellene tartani. Ez a felsorolásból, a módosító indítványokból, amiket a tegnapi napon kaptunk meg, úgy tűnik, helyreállt valamelyest az egyensúly: a környezetvédelmi bizottság tagjai viszonylag nagy számban vannak - igaz, hogy többséget nem lehet mondani.
