Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. február 2. kedd, a tavaszi ülésszak 2. napja - A gépjármű-felelősségbiztosítási kárrendezési alapról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Szabad György): - SALAMON LÁSZLÓ, DR. (MDF) - ELNÖK (Szabad György): - TÖRÖK FERENC, DR. (SZDSZ)
73 Tisztelt Képviselőtársaim! A gépjárműfelelősségbiztosítási kárrendezési alapról szóló törvényjavaslat alapvető rendeltetése, hogy az a több, mint tízezer károsult, akik az új rendszerű kötelező felelősségbiztosításra történő áttérés előtt szenvedtek balesetet, a következő évtizedekben is zökkenőmentesen megkaphassák az őket megillető jogos kártérítést, járadékot. Éppen ezért kérem a tisztelt képviselőtársakat, hogy támogassák a gépjárműfelelősségbiztosítási kárrendezési alapról szóló törvényjavaslat mielőbbi elfogadását. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm. Megkérdezem a költségvetési bizottság tisztelt képviselőit, kívánnake előadót állítani? (Nem .) Megkérdezem Salamon Lászlót, az alkotmányügyi bizottság elnökét, kíváne a bizottság előadót állítani? SALAMON LÁSZLÓ, DR. (MDF) Nem, Elnök Úr. ELNÖK (Szabad György) : Nem. Köszönöm. A módosító javaslatra figyelemmel általános és részletes vitát kell ta rtanunk. Most a törvényjavaslat általános vitája következik. Elsőként szót kért Török Ferenc, a Szabad Demokraták Szövetsége részéről. Felszólaló: Dr. Török Ferenc (SZDSZ) TÖRÖK FERENC, DR. (SZDSZ) Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! A ki elolvasta a Kormány által előterjesztett 7377es szám alatti törvényjavaslatot a gépjárműfelelősségbiztosítási kárrendezési alapról, az megelégedéssel vehette tudomásul, hogy egy olyan nagyon bölcs és időszerű törvény került előterjesztésre. A miniszte r úr expozéjában már érintette ennek a törvényjavaslatnak a szükségességét és azt a történeti áttekintést, ami korábban a gépjárműfelelősségbiztosítást jellemezte. 1992től a benzinbe került beépítésre az a fedezet, amely biztosította a károsultaknak a ká rtérítését. Az elv az volt, hogy a kárveszély arányosan fokozott azokkal, akik minél többet közlekednek, vesznek részt a közúti forgalomban. A biztosító fizetett, és a költségvetés pedig, ha több volt a bevétel, akkor a maradékelv alapján ezt elvonta. Éppe n ezért természetes volt az állami garancia is ezekért a kártérítési pénzekért. 1986tól a benzin ára már nem fedezte ezt, a költségvetés kénytelen volt ezt kiegészíteni. Természetesen a járadékok fedezetére az akkori előírásoknak megfelelően egy tartalékk épzésre is sor került. Ezt a pénzt, ahogy a miniszter úr is említette, végül is a Hungária Biztosító kezelte. Megindult a biztosítóintézeteknek a privatizációja, külföldi biztosítók is bejöttek, piaci viszonyok keletkeztek, tovább ez a helyzet nem volt fen ntartható azokkal a pénzekkel, amelyek 1991. július 1. napja előtt keletkezett káreseményekből származtak. Ezek voltak azok a bizonyos még jelenleg is áthúzódó káresemények, illetve elszámolási kérdések, bírósági ügyek, és azok a járadékosok, akikkel valam i történt, és még talán 1020 év múlva is fogják élvezni ezt a járadékot. Ezekből a fizetési kötelezettségekből kellett létrehozni, most már elkülönítetten, ezt a pénzügyi alapot. Az igazi igény ezeknek a kérdéseknek a rendezésére, miután ezen biztosítási tevékenységet, mint említettem, a Hungária Biztosító végezte, a Hungária Biztosítónál bekövetkezett tulajdonosi váltás miatt volt szükséges. Ezen kényszer miatt született a gépjárműfelelősségbiztosítási alapról szóló 109/1992. számú kormányrendelet. Ez re ndelkezett 1992 júniusában, tehát több mint egy fél évvel ezelőtt, hogy a Hungária Biztosító által az idevonatkozó minisztertanácsi és pénzügyminiszteri rendeletek alapján kötelezően képzett felelősségbiztosítási járadéktartalék és annak hozamának az
