Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. február 2. kedd, a tavaszi ülésszak 2. napja - A gépjármű-felelősségbiztosítási kárrendezési alapról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Szabad György): - SALAMON LÁSZLÓ, DR. (MDF) - ELNÖK (Szabad György): - TÖRÖK FERENC, DR. (SZDSZ)
74 alap részére történő átadásáról. Megjegyzem, ez az átadás a törvényjavaslat szerint időközben meg is történt. A Hungária Biztosítónál az előbbiek szerint képződött járadéktartalék és hozama összegszerűen, elkülönítetten kezelve pontosan ismert, és ismert volt k orábban is. Így az alap mérlegének elkészítése és az összeg megjelenítése a törvényjavaslatban nem ütközhet elvileg akadályba. Ez azonban - sajnálatos módon - nem történt meg. Azért is lényeges ez a kérdés, mert az a kerekítve 5 milliárd forint, amely a Hu ngária Biztosítónál járadéktartalékként képződött, egyáltalán nem biztos, hogy elegendő a jövőt illetően, a törvényjavaslatban rendezésre váró károk fedezésére. Gondoljanak arra, hogy 1020 év múlva az infláció hatására milyen többletkiadások kerülnek, hog y emelkednek, hogy jönnek újabb igényekkel a régi sérültek, akiknek az egészsége romlik, vagy a jelenleg egyre jobban növekvő munkanélküliség kapcsán nyilvánvaló, hogy a munkaadók inkább a 100%ig képes dolgozókat fogják foglalkoztatni, mint egy rokkantat. Cégek szűnnek meg; vagy gondoljanak arra, hogy milyen költségeket jelent, hogy például akinek egy Hycomatra volt jogosítványa, egy Trabantra, most ez már megszűnt, és hogy nyugati gépkocsikkal milyen árkülönbözetek vannak, tehát ez egy nagyon jelentős öss zeg. Az összeg megjelenítésének hiánya megítélésünk szerint nem teszi döntésre alkalmassá a törvényjavaslatot, mert az elkülönített állami pénzalapokra vonatkozó előírásoknak nem felel meg. (11.10) Az 1993. évi központi költségvetésről szóló törvé ny, az 1992. évi LXXX. törvény 7. számú melléklete tartalmazza az elkülönített állami pénzalapok gazdálkodásának, a bevételeknek és a kiadásoknak a fő jellemzőit. E mellékletben ez az alap még nem szerepel. A költségvetési törvényjavaslat fejezetes indoklá sában található meg az esetleges költségvetési támogatás fedezete, ez a 17. fejezet, 18. cím 2. előirányzatcsoport egyes kiemelt előirányzatnál, a termelési árkiegészítés és dotációnál. Pedig az alap összegszerűsége létezett, mint ezt korábban említettem, ebben a bizonyos 5 milliárd körüli összegben. Lehet azt mondani, hogy a Parlament majd még most fogja elfogadni ezt a törvényjavaslatot, tehát ezért nem szerepel. Mégis furcsa az egész, mert ugyanakkor vannak más alapok, például a kisvállalkozási garancia alap, ami még ugyancsak nem került elfogadásra, de ugyanúgy be van mutatva a 7. számú mellékletben a gazdálkodásának fő jellemzői. Tehát a gépjárműfelelősségbiztosítási kárrendezési alapról történő törvényi döntéssel egyidejűleg a költségvetési törvényt i s módosítani szükséges, a költségvetési támogatásnál szükséges átcsoportosításokat végre kell hajtani. A termelési árkiegészítésből át kell helyezni az alapok költségvetési támogatásához. Ehhez azonban az alap gazdálkodását bemutató számszaki adatok elenge dhetetlenek. Tisztelt Ház! Most szeretnék áttérni az előbbiekkel nagyon szorosan összefüggő, a törvényjavaslatban megfogalmazott egyik legfontosabb kérdésre. Összehasonlítva a korábbi 109/92. kormányrendelet rendelkezéseit a törvényjavaslattal, meglepően e gy teljesen új elem jelentkezik ebben. Ez azért furcsa, mert amit miniszter úr mondott a gazdálkodásról, az 1992 júniusában, egy fél évvel ezelőtt is jelentkezett, ugyanakkor a kormányjavaslatban annak idején, fél évvel ezelőtt erről még szó sem volt. A tö rvényjavaslat 4. § (1) és (2) bekezdése feljogosítja az alapot gazdasági társaságban két jogosítvánnyal. Az egyik az, hogy gazdasági társaságban tagként részt vehet, a másik pedig, hogy pénzeszközeit a pénzpiacon befektetheti. Arról az elvről most itt nem érdemes beszélni, hogy az államháztartás viteléről szóló törvény 59. és 60. §ának rendelkezései az alapok tekintetében miért tiltják a gazdasági társaságban való részvételt és miért nem folytathatnak az alapok gazdasági tevékenységet. Arról kell beszélni, hogy miért kívánja a Kormány a törvényjavaslatban az államháztartási törvény tiltó rendelkezései ellenére ezekkel a tevékenységekkel ezt az alapot felruházni.
