Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. március 2. kedd, a tavaszi ülésszak 10. napja - A Magyar Köztársaság biztonságpolitikájának alapelveiről szóló országgyűlési határozati javaslat vitájának folytatása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - TABAJDI CSABA (MSZP)
715 (12.40) Ennek az új biztonságnak a megteremtéséhez hosszú átmeneten keresztül a konfliktuskezelés i kultúra elsajátításán át vezet az út. A biztonságnak talán az a része, ahol az a legfontosabb, ami tőlünk magunktól függ. Ezen tőlünk függő garanciák közül az első megszületendő alapdokumentum a biztonságpolitika alapelve. A biztonság nem katonai elemein ek a prioritása, a regionális, szubregionális, a kétoldalú együttműködések vállalása, a határmenti együttműködési rendszerek működésbe hozása mindmind hazánk biztonságának erősítését szolgálják. Hazánk a biztonságpolitikai alapelvekben mintát kínál, hogy nem az ásatag nacionalizmus, a nemzeti szupremáciára való törekvés, hanem az egyenrangú felek kölcsönös előnyökön nyugvó kapcsolatai a célravezetők. Jászi Oszkár 1939ben vetette papírra e máig is aktuális sorokat: "Európai egység nem jöhet addig létre, am íg a 100 milliós Zwischenland Németország és Oroszország között egymást gyűlölő államocskák anarchiája." Végezetül be kell jelentenem, hogy SzentIványi István képviselőtársammal 8985ös számon a határozati javaslathoz módosító indítványt nyújtottunk be. A javaslat lényege az előterjesztés határozati javaslatának 2. pontjára vonatkozik, szerintünk az előterjesztésben számos olyan feladat és célkitűzés is megfogalmazódik, amely túlmutat a Kormány hatáskörén, bekapcsolja a Parlamentet, a köztársasági elnököt, vagy akár egészen a népszavazásig mehet el például az Európai Közösség, a Nyugateurópai Unió- és a NATOtagsággal kapcsolatban. Ez a pont az eredeti előterjesztésben csak a Kormány számára kívánt megállapítani kötelezettségeket, ezért célszerű lenne azok at a Kormány saját tevékenységére teljes körében meghatározni. Az előterjesztés 3. pontja lényegében elfogadta a külügyi bizottság előterjesztését, és az előterjesztésünknek ezt a módosító részét visszavonjuk, ez tükröződik az újonnan létrejött javaslatban . Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Dr. Sipos Imre kisgazda képviselő úr jelentkezett, de nincs a helyén. Így megadom a szót Tabajdi Csaba szocialista párti képviselőnek. Felszólaló: Tabajdi Csaba (MSZP) TABAJDI CSABA (MSZP) Tiszte lt Ház! A biztonságpolitikai koncepció alapvetően vállalható, szakmailag korrekt, politikailag kiegyensúlyozott. A hatpárti egyeztetés eredményesnek bizonyult. Mindannyiunk számára világos, hogy nem pártok fölötti fórum volt ez, hanem pártok közötti, illet ve pártok és a Külügyminisztérium szakértői közötti egyeztetés és párbeszéd. Ez a biztonságpolitikai koncepció szinte teljesen áttekinti a tárgykörbe tartozó alapvető kérdéseket. Egyetlen olyan lényegi hiányossága van, amit nem vettünk észre a kicsit feszí tett ütemű hatpárti egyeztetésen - amelynek én is tagja voltam , nevezetesen a következőről van szó. A biztonságpolitikai koncepció nem tartalmazza egy helyen összefoglalóan - bár több eleme benne van a tervezetben, de nem mind , hogy melyek a Magyarorsz ág biztonságát veszélyeztető tényezők. Ezeket szeretném felsorolni és a sorrendiség egyben jelzi, hogy melyeket tartom ma a magyar biztonság legsebezhetőbb pontjainak. Magyarország veszélyeztetettsége elsősorban a magyar gazdaság nyersanyag- és energiaellá tása zavaraiban és exportpiacainak szűkösségében van. Másodsorban a kárpátmedencei környezeti ártalmak átsugárzásában, harmadsorban a határon túli magyarság létét, illetve népcsoport jogait fokozottan fenyegető nacionalista politikákban, és negyedszer a p olgárháborúk politikai ellenőrzés nélküli fegyveres csoportok határainkon való átcsapásának potenciális veszélyében jelenik meg. Tisztelt Ház! Mint a közvéleménykutatások is jelzik, a magyar társadalomban növekszik az aggodalom, hogy az egyre ingoványosab b, instabilabb KözépKeletEurópában Magyarország békéje
