Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. március 2. kedd, a tavaszi ülésszak 10. napja - A magyar állampolgárságról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - HORVÁTH TIVADAR, DR. a Kereszténydemokrata Néppárt képviselőcsoportja vezérszónoka:
706 A korábbi, illetve ma is hatályos sza bályok szerint a családi kötelék fennállása minden további nélkül megadta a jogot a különleges kedvezményes honosításra, lakóhelyére tekintet nélkül kérheti ugyanis ma még honosítását magyar állampolgár szülője, illetve házastársa. Ennek a hatályos rendelk ezésnek köszönhetően, számos névházasság is köszönheti keletkezését Magyarországon, és a magyar állampolgárságnak az utóbbi években történt felértékelődése külföldön nemcsak az ország kedvezően stabil és kialakult belső viszonyainak köszönhető csupán, hane m a jelenlegi honosítási szabályok túlzott és megengedő liberalizmusának is. Úgy véljük a javaslattal összhangban, hogy az állampolgársági jogban - amely a közjognak egy speciális része - a magánjogi aktusoknak közvetlenül nem szabad állampolgárságot kelet keztetniük. A családjogi kapcsolatot, illetve a menekült státuszt a honosítás kedvezményes esetei rövidebb, 3 éves itt lakást megkívánva, kielégítően méltányolják a törvényjavaslat szerint. A visszahonosításnál a '45ös és a '48as szabályozással szemben k érelemre indul az eljárás, tehát nem igaz az a feltételezés, hogy itt valamiféle törvényi aktussal beavatkozna a Magyar Köztársaság akár a környező államok szuverenitásába is. Az egyén kérelmére indul, tehát két fontos eleme van, az, hogy az illető kérelme ző magyar nemzetiségű legyen, Magyarországon lakjék és vagy neki vagy a felmenőinek magyar állampolgársága volt. Ez a szabály, ez a rendelkezés az - a mi véleményünk szerint , amelyik tekintettel van a magyarság történelmi helyzetére a Kárpátmedencében, tekintettel van a magyar múltra, a magyar közjogi hagyományokra, és bizonyos erkölcsi szolidaritás is a magyar nemzetiséghez tartozó honfitársainkkal kapcsolatban. Ez egy méltányos preferencia, a nemzetközi gyakorlatban is található hasonló példa. Az állam diszkrecionális joga az, hogy milyen kedvezményes körnek nyújt előnyöket a honosítás vagy a visszahonosítás területén. Mind a honosítás, mind a visszahonosítás esetében fontosnak ítéljük a közrendvédelmi és a nemzetbiztonsági szempontok fokozott vizsgálat át, ellenőrzési rendszerének a működtetése helyett. Az elbocsátás helyett a lemondás intézményének bevezetését mi is jónak tartjuk, a belügyminiszteri döntéssel és hatáskörbe helyezésével kétségkívül gyorsabbá válik az eljárás, és a feltételek igazolása es etén kvázi alanyi jogon elbocsátható lesz, tehát megszűnik a kérelmező magyar állampolgársága. Az, hogy például más állam állampolgárságának megszerzését kell igazolni, itt is figyelemmel van a hontalanság eseteinek kiküszöbölésére. Az állampolgárságtó l való megfosztás, a magyar állampolgárság kötelékéből való kitaszítás intézménye szintén nagyon pozitív rendelkezés, időszerűtlen és politikailag tovább nem tartható intézménye volt ez a hatályos törvénynek, sem az állam, sem az egyén részéről nem lehet o lyan egyoldalú jogi aktusokat tenni, amelyik az állampolgársági jogviszonyt illetően bontó feltételként hat. Az, hogy az állampolgárságtól való megfosztás intézményét alkalmazták, nemcsak nemzetközi elvekkel és egyezményekkel volt ellentétes, de végeredmén yben súlyosan beavatkozott más államok szuverenitásába is, hiszen állampolgársági vonatkozásban sincsenek uratlan területek, és a kitaszított és állampolgárságától megfosztott személy kénytelen volt valamelyik országban letelepedni és ott állampolgárságot igényelni. Tisztelt Országgyűlés! Az új törvény zárórendelkezései közé került az a nyilatkozat, hogy egyoldalú kérelemmel vissza lehet állítani a korábbi magyar állampolgárságot, akit attól megfosztottak vagy elbocsátással szűnt meg a magyar állampolgárság a. (12.00) Ezt a rendelkezést lehet pozitív szabálynak értelmezni, hogy az állami erőhatalommal okozott sérelmeknek a megszüntetését célozza, de ugyanakkor aggályos abból a szempontból, hogy ismét egy egyoldalú nyilatkozattal keletkeztet állampolgársági jo got.
