Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. március 2. kedd, a tavaszi ülésszak 10. napja - A magyar állampolgárságról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - HORVÁTH TIVADAR, DR. a Kereszténydemokrata Néppárt képviselőcsoportja vezérszónoka:
703 A törvényjavaslat indoklása sze rint ugyan a kettős vagy többes állampolgárság eseteinek csökkentését célzó megoldások a magyar állampolgársági jogi tradícióktól idegenek. De azért az elmúlt negyven évben nagyon sok szomszédos országgal szemben - a korábbi rendszer persze - megszüntette, többnyire valóban erőltetetten brutálisan a kettős állampolgárság lehetőségét, s a nemzetközi gyakorlatra is a többes állampolgárság elterjedésének megakadályozása jellemző már jó ideje. A kettős állampolgárság tehát igazi jogi védelmet nem nyújt. Annál t öbb konfliktust okoz viszont az anyagi jog területén, a devizajogban vagy éppen az ingatlanszerzés szabályozásában. A választójogot pedig a magyar Alkotmány - 70. §. (1) bekezdés - egyenesen állandó magyarországi lakóhelyhez köti, és mellesleg ahhoz, hogy a nagykorú magyar állampolgár a választás napján az ország területén tartózkodjon. Alighanem több százezer, több millió szunnyadó, alvó magyar vagy magyar származású ember él külföldön, akik potenciális kettős állampolgárok, hiszen magyar állampolgárságuk formálisan nem szűnt meg. A FIDESZ azt javasolja, hogy átmeneti intézkedésként bizonyos határidő - ami lehet például öt esztendő - álljon rendelkezésükre ahhoz, hogy ezt a szunnyadó, látens állapotukat aktivizálják, s magyar útlevelet kapjanak. Később visz ont már azokat, akik ezt ebben az időszakban nem kérték, már ne automatikusan, hanem csak a megfelelő feltételek teljesítése után ismerjük el magyar állampolgároknak. Tisztelt Ház! További észrevételeinket a részletes vita során kívánjuk megtenni és termés zetesen benyújtjuk módosító indítványainkat is. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Megadom a szót dr. Horváth Tivadar képviselő úrnak, a Kereszténydemokrata Néppárt képviselőcsoportja vezérszónokának. (11.40) Felszólaló: Dr. H orváth Tivadar a KDNP képviselőcsoport nevében HORVÁTH TIVADAR, DR. a Kereszténydemokrata Néppárt képviselőcsoportja vezérszónoka: Köszönöm, Elnök Úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A magyar Parlament eddigi működése során igen sok nagy fontosságú, az ország m egújításával és talpraállításával kapcsolatos törvényt alkotott. Mindezek mellett azt gondolom, hogy elháríthatatlan feladatunk az, hogy újragondoljuk és újraszabályozzuk a magyar állampolgárság intézményét, amely mindenkoron erős bizonysága és biztosítéka volt az önálló állami létünknek. Az állampolgárság intézménye kétségkívül a legzorosabb közjogi kapocs az állam és az azt alkotó egyének között. Ebből következik, hogy egy adott állam több jogot biztosít saját polgárainak, mint bárki másnak, sőt jogaik vé delmét is ellátja, de egyszersmind bizonyos kötelezettségek teljesítését is elvárja polgáraitól. Az állampolgári jogviszony keretében mindig a belső jogszabályoknak kell megállapí taniuk, hogy ki tartozik szervesen valamely államhoz. Illyés Gyula szállóigévé vált szavai szerint magyar az, aki magyarnak vallja magát. Ez a mondás pedig annak az igazságát húzza alá, hogy az állampolgári kötelezettség, kapcsolat nem csupán jogi kapocs, hanem abban hatnia kell a nemzethez tartozás érzelmi és erkölcsi elemeinek is. A magyar állampolgárság intézménye a magyar államiság viharos XX. századi törvénelmével párhuzamosan alakult és formálódott egészen napjainkig. Dávid Ibolya képviselőtársam nagy ívű áttekintést adott a magyar állampolgárság intézményének fejlődéséről egészen a XIX. századi alapok megteremtésétől. Legelső kódex jellegű szabályozásunk az 1879. évi L. törvény volt, amelyik először teremtett rendet az állampolgársági viszonyokban, és az akkor alkotott törvény számos rendelkezése máig is előremutató és korszerű elveket fogalmaz meg.
