Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. február 2. kedd, a tavaszi ülésszak 2. napja - Egyes büntetőeljárási szabályok kiegészítéséről szóló törvényjavaslat vitájának folytatása - ELNÖK (Szabad György): - ZIMÁNYI TIBOR, DR. (MDF)
67 Az Újszövetség az Isten és az ember részéről való bűnbocsánatot olyan szorosan együvé kapcsolta, hogy az utóbbit az előbbi előfelt ételévé tette, s nemcsak a bűnbocsánatot mutatta fel keresztyéni kötelességképpen, hanem egyenesen azt is, hogy a bűnöst maga a sértett keresztyén ember igyekezzék bűne megbánására és megjavulására rávezetni. Máté 18:15. Ugyanilyen értelemben szól az ember i bűnbocsánat szükségességéről az Ószövetség is. A bűnbocsánatnak azonban az Újszövetségben is elengedhetetlen feltétele a bűnös bűnbánata és megtérése vagy legalábbis megjavulni akarása. Akiben ez a feltétel nincs meg, hanem makacsul és gonoszul elzárja a lelkét akár Istennek, akár embertársainak bűnbánatára hívó szava vagy intése elől, vagy éppen megveti Istennek felajánlott kegyelmét, az a Szentlélek ellen vétkezik, halálos bűnt követ el, s annak számára nincs bűnbocsánat sem ezen, sem a másvilágon. Máté 12:31, Márk 3:28, Lukács 12:10, Zsidókhoz írt levél 6:4:8:10:26 és I. János 5:16. Befejezésül: ennek a kérdésnek Rókus klasszikusa az Úr Jézus Krisztustól: "Ha pedig a Te atyádfia vétkezik ellened, dorgáld meg őt, és ha megtér, bocsáss meg néki. És ha egy napon hétszer vétkezik ellened, és egy napon hétszer tehozzád tér, mondván, megbántam, akkor bocsáss meg néki." Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Kérdezem, ki kíván még a törvényjavaslat vitájá ban felszólalni. (Nem jelentkezik senki.) Pillanatnyilag nincs más jelentkező, a törvényjavaslat általános vitáját elnapolom. Egyes büntetőeljárási szabályok kiegészítéséről szóló törvényjavaslat vitájának folytatása ELNÖK (Szabad György) : Soron következik az egyes büntetőeljárási szabályok kiegészítéséről szóló törvényjavaslat vitájának folytatása. Az előterjesztést a 7166os számon kapták kézhez képviselőtársaim. Kérdezem, ki kíván szólni. (Zimányi Tibor jelentkezik.) Zimányi Tibor a Magyar Demokrata Fóru m részéről. Felszólaló: Dr. Zimányi Tibor (MDF) ZIMÁNYI TIBOR, DR. (MDF) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Igen nehéz helyzetben vagyok, mert sajnálatos módon ez a téma visszatér az Országgyűlés elé. Amikor a ZétényiTakácsféle törvényt az Országgyűlés is - igen b ölcsen - nagy többséggel megszavazta, akkor érveinket már felsorakoztattuk, úgyhogy én csak röviden és tömören szeretném összefoglalni. Egyrészt, amiben a legtöbb vád illet bennünket, hogy bosszúról és megtorlásról van szó ebben az igazságtételben, holott, aki csak egy kicsit is ismeri a törvényt közelebbről, az tudja, hogy lényegében csak megneveztetésről van szó. Márpedig a megneveztetés igazán csak azt jelenti, hogy éppenhogy rámutatunk arra, ami egyébként lényegében úgyis köztudomású, de ez a köztudomás ú bizonytalan is lehet, s ezért szükség van arra, hogy igazságügyi eljárás folyamán történjék ez a meghatározás, ez a megneveztetés. A törvénynek az a lényege, hogy egy büntetőeljárás eddigi gyakorlatát módosítsa, mert hiszen az Alkotmánybíróság is teljese n egyértelműleg adott határozatot, hogy voltaképpen az elévülés kérdésében egyedül a bíró illetékes dönteni. Ennek van eljárási akadálya, és ezért szükséges ez a törvény. Azonban szeretném még azt hozzátenni, hogy nagyon sok kritikát és kifogást kaptunk, h ogy a jogállamiság határait átlépjük, hogy a demokratikus nyugati világ messze elítéli ezt a
