Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. február 23. kedd, a tavaszi ülésszak 8. napja - Döntés el nem fogadott interpellációra adott bizottsági jelentésről: - ELNÖK (Vörös Vince): - ELNÖK (Vörös Vince): - PAP JÁNOS, DR. (FIDESZ)
575 Döntés el nem fogadott interpellációra adott bizottsági jelentésről: ELNÖK (Vörös Vince) : A költségvetési bizottság jelentést terjesztett elő Bakó Lajos - MDF - és dr . Pap János - FIDESZ - képviselőknek az Országgyűlés 1992. szeptember 15én elhangzott, a pénzügyminiszterhez címzett Senki többet, másodszor? című interpellációjára. Az interpellációra dr. Kupa Mihály pénzügyminiszter úr válaszolt. A miniszter úr szóbeli válaszát sem a képviselő, sem az Országgyűlés nem fogadta el, ezért kiadtam a költségvetési bizottságnak. A költségvetési, adó- és pénzügyi bizottság jelentése Bakó Lajos (MDF) és dr. Pap János (FIDESZ) a pénzügyminiszterhez intézett Senki többet? Másodszo r címmel benyújtott interpellációjának kivizsgálásáról ELNÖK (Vörös Vince) : A bizottság jelentését 9029es számon kapták kézhez képviselőtársaim. Tekintve, hogy Soós Károly Attila, a költségvetési bizottság elnöke nincs jelen, megkérdezem, hogy a bizottság részéről kívánjae valaki szóbelileg kiegészíteni az írásos jelentést? - Nincs jelentkező. (Soós Károly Attila bejön az ülésterembe.) Megérkezett Soós Károly Attila képviselőtársunk (Kis taps: Soós Károly Attila jelzésére az elnö k folytatja.) de nem kívánja kiegészíteni a bizottsági jelentést. Ezért megkérdezem Pap János képviselőtársamat, egyetérte a bizottsági jelentéssel? PAP JÁNOS, DR. (FIDESZ) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az említett jelentést, sajnos, a magam részéről nem tudom elfogadni. Ennek két oka van, az egyik formai. A Pénzügyminisztérium elfelejtette megküldeni nekem a kiegészítő választ, így fogalmam sem volt arról, hogy a Pénzügyminisztérium milyen új választ terjesztett be. Az, hogy én nem t udtam, ez - gondolom - egy dolog. A másik viszont az, hogy az érintett önkormányzat, amely szeretett volna jelen lenni a kérdéses ingatlan áron aluli eladásának tárgyalásán, sem tudott jelen lenni. Sajnálatos módon - önhibámon kívül - a bizottsági ülésen s em tudtam jelen lenni, így a véleményemet ott nem tudtam kifejteni. Tehát az egyik érvem formai. A másik viszont tartalmi érv. Nevezetesen az, hogy az anyag megállapítja - már a kiegészítő jelentés , hogy az önkormányzatot jogsérelem, joghátrány nem érte. Nos, ha így van, akkor azt gondolom, az összes többi dolgot már nem kell vizsgálni, nem volt jogsérelem, nem volt joghátrány, jogosan vette meg az a kft., amely megvette az ingatlant. Ezzel szemben viszont az anyag 9 oldalon keresztül fölsorolja, hogy mié rt volt igaza az önkormányzatnak. Nevezetesen: megemlíti, hogy a KVSZnek tudni kellett arról, hogy a Dunai Rehabilitációs Iroda fölhívta a figyelmet, hogy elővételi jog megilletné talán az önkormányzatot, még ha tételesen, törvényesen ilyen nem is jár. El ismeri, hogy az önkormányzat jelezte ugyan, de határozatlanul a vételi szándékát, elismeri, hogy kapkodott a kincstári vagyonkezelő szervezet az eladásnál, elismeri, hogy volt egy jobb ajánlattevő az önkormányzaton kívül, mint az a kft., amely végül is elő nyt élvezett, és alacsonyabb áron kapta meg, mint az illető kft. Tehát azt kell mondanom, hogy azok a tények, amelyeket a Pénzügyminisztériumból kapott kiegészítő válasznál fölsorolnak, tulajdonképpen megállják a helyüket, mert ugyanazt mondják, amit én mo ndtam. Tehát egy ellenvéleménnyel szemben 9 igazolás, amely arról szól, hogy az önkormányzatot valahol mégiscsak hátrány érte. A befejező válasznál, ami az utolsó kérdésre szól, amikor én azt kérdeztem, hogy mit kívánnak tenni azért, hogy a jogsérelem, ill etve a jelentős anyagi veszteség ne érje az önkormányzatot - erre
