Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. február 23. kedd, a tavaszi ülésszak 8. napja - A Magyar Köztársaság honvédelmének alapelveiről és főbb feladatairól szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - SZILI SÁNDOR (MSZP)
544 Felszólaló: Szili Sándor az MSZP képviselőcsoport nevében SZILI SÁNDOR (MSZP) Köszönöm a szót, Elnök Úr! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő társak! Meglehetősen régi - mondhatnám, poros - határozati javaslat vitáját kezdjük meg ma. Azt hinné az ember, hogy ilyen hosszú idő után a beterjesztők visszavonják a javaslatukat, felfrissítik, és újra benyújtják. Annál is inkább elvárható lett volna ez , mert az a biztonságpolitikai alapelv, amelyre a honvédelmi alapelveknek épülniük kell, alig pár hetes. Nem ez történt - és ez nyilván azért van, mert a javaslat készítői és az azt elfogadó Kormány úgy ítélte meg: ez egy olyan tökéletes javaslat volt már 1991ben is, hogy nem szükséges az elmúlt másfél év változásaihoz igazítani. Nyilvánvaló, hogy így van, mert arra gondolni sem merek, hogy azért ragaszkodnak ilyen következetesen ehhez a javaslathoz, mert a Kormány által jóváhagyott honvédelmi koncepcióra való hivatkozással készítette el a honvédelmi tárca 1992. és 1993. évi költségvetését, sőt, az Országgyűlés által még el sem fogadott elveket tekintették irányadónak a hadsereg átalakításában, átszervezésében, új hivatalok, szervezetek kiépítésében. Számom ra ezért - elnézést - komolytalannak tűnik a Kormány szándéka, hogy másfél évvel hivatali idejének lejárta előtt - akkor, amikor már a hadsereg átszervezése megtörtént - akarja elfogadtatni az alapelveket, mintegy utólagos jóváhagyást kicsikarva az Országg yűléstől. A Kormány két és fél éves működése során tapasztalt - meglehetősen furcsa - törvénykezési metódus rányomta bélyegét a honvédelmi alapelvek szövegváltozásainak kidolgozására is. Az aktív és passzív időszakok váltakozásai a tervezet benyújtásával k apcsolatban sokkal többet mondanak el a kormányzat szándékairól és képességeiről a honvédelem területén, mint maga az anyag - bár az elég bő lére van eresztve. Azt sem lehet elhallgatni, hogy bár későn került az Országgyűlés elé a javaslat, mégis túl korán , mert valójában nincs kiérlelve, és így ebben a formában nem alkalmas arra, hogy hosszú távon a Magyar Köztársaság honvédelmének működési alapja legyen. A honvédelmi alapelveknek nemcsak azért kell konszenzust tükrözniük, mert ez alapozza meg a kétharmado s honvédelmi törvényt, hanem azért is, mert az minden pártpolitikai érdek felett állva határozza meg országunk védelmét és katonapolitikáját - évtizedekre előre. Ehhez pedig elengedhetetlen lenne hatpárti konszenzus, ugyanúgy, mint a biztonságpolitikai ala pelveknél. Tisztelt képviselőtársaim! A Magyar Szocialista Párt meggyőződése, hogy az ország biztonsága a nemzetközi viszonyok átalakulása következtében alapvetően nem katonai kérdés, és kizárólag katonai eszközökkel nem is szavatolható. A biztonságot komp lex módon a politikai, gazdasági, környezetvédelmi, emberi jogi és katonai tényezők együttes figyelembevételével lehet csak megteremteni. Éppen ezért nagyon fontos tényezőnek tartjuk biztonságunk érdekében a kiszámítható, átgondolt, hathatós külpolitikát. Az új európai geopolitikai helyzetben olyan korszerű - mondhatnám, folyamatában fejlődő - biztonságpolitikai koncepcióra van szükségünk, amely elősegíti viszonylagos "nyugodt sziget" státusunk megőrzését, a körülöttünk forrongásban lévő polgárháborúkkal, e tnikai összecsapásokkal és egyéb kihívásokkal terhes térségben. Ez lényegében nem jelent mást, mint hogy külpolitikánkban olyan magatartásformát jelenítünk meg, amely a kívülálló számára - akár szomszéd állam, akár távolabbiak felé - békés szándékunkat, me gegyezési készségünket sugallja. Ezért van különös jelentősége a demokratikus államokkal való szoros gazdasági, politikai, jogi kapcsolataink bővítésének. Nem használtak és a jövőben sem fognak használni országunk békés szándékainak megítélésében az olyan nyilatkozatok, amelyek mögött szerintem sokszor egyéni feltűnés húzódik meg, és amelyek feltételezhetően - de tapasztalhatóan is - értetlenséget, rosszabb esetben nemkívánatos reagálásokat gerjesztenek szomszédainkban, de még más országokban is.
