Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. február 23. kedd, a tavaszi ülésszak 8. napja - A Magyar Köztársaság honvédelmének alapelveiről és főbb feladatairól szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szűrös Mátyás):
543 Ki meri azt vállalni, hogy időtlen időkig ezekkel az alapelvekk el csak játszadozunk, hogy majd csak lesz így, majd csak lesz úgy, valami majd csak lesz - bocsánatot kérek, hogy ezt ilyen póriasan mondom. (11.50) Hát, kérem szépen, nincs ellenségképünk, az biztos - de sajnos, a körülmé nyek olyanok, hogy a fegyveres erőkkel foglalkozni kell. Hát, kérem, teljesen igaza van a külügyminiszter úrnak abban, hogy fegyverekkel, csak fegyverekkel az ország függetlenségét nem lehet megteremteni, de - bocsánatot kérek - fegyverek nélkül sem lehet a biztonságunkat megteremteni! Sajnos, nem úgy van, hogy fogjuk magunkat, kérem szépen, felülünk a repülőre vagy a vonatra, és lemegyünk az Adriára nyaralni, üdülni - mert sajnos nem ez a helyzet! Kérem, adjuk meg a lehetőséget arra, hogy a Kormány, illetv e a Honvédelmi Minisztérium által valóban megfontolt javaslatot tárgyaljuk. De eleve, ex cathedra kijelenteni, hogy alkalmatlan… Őszintén szólva, én csodálkozom. A nagy baj az, hogy ez egy kétharmados törvény. Elképzelhető, hogy ennek az életbe léptetésére nem lesz lehetőség ebben a ciklusban, hogy nem tudunk egy év alatt egy honvédelmi alaptörvényt… (Tirts Tamás: Földtörvény sincsen! - Derültség a bal oldalról.) De hát, bocsánatot kérek, azt hiszem, egyiknek nincs köze a má sikhoz. Sok minden nincs még, kérem, sok mindent már meg kellett volna alkotni, de én azt hiszem, jelen helyzetben a biztonságunk legalább az elsők között van, ha nem a legeslegelső. Ebből kifolyólag, kérem, őszintén szólva, ahogy ezt is hallom - mondom, n em akarok részletekbe bocsátkozni, de mégis, megütötte a fülemet , hogy például a határőrség jelenlegi felállása nem jó, mert hiszen nincs az a veszélyhelyzet, amely indokolttá tenné, hogy a határőrség közvetlenül beleavatkozzon a határunkat megsértő elem ek leküzdésébe. Bocsánatot kérek, én nem hiszem, hogy egy Kormánynak, egy Parlamentnek vagy akármilyen magas szervnek ideje lenne arra, hogy megtárgyaljuk, mit csináljunk, amikor - csak egy abszurdumot mondok - a Délvidéken száz csetnik átjön a határon, és egy közértet kirámol… Engedtessék meg, ez sajnos - elvben - előfordulhat! Akkor igenis, az ottani határőrség illetékes parancsnoka intézkedni fog, és nem várja meg, hogy összetrombitálják a Parlamentet, hogy "Nahát, akkor most intézkedjünk, és mit csinálj unk". Én ilyen szempontból tartom aggályosnak, hogy ha ennek a honvédelmi javaslatnak a tárgyalása elhúzódik, illetve alkalmatlanná nyilvánítása kerül itt rögzítésre. Nagyon kérem a tisztelt Parlamentet: gondolja meg, hogy a jelenlegi helyzetben is, amikor nekünk valóban nincsen ellenségképünk - és ezt, ahogy mondtam, már mindenki elmondta, és mindenki el fogja mondani , országunk határainak, országunknak a védelmét lehetőségeink szerint, szegénységünk dacára mindenképpen biztosítani kell. Nem lehet, kérem , hogy egyszerűen azt mondjuk: nincs szükség védelemre! Arra meg szerintem nincs lehetőség, hogy ez hetekig, hónapokig, sőt - isten ments' - évekig eltartson. Annyi felelősségnek kell ebben a Parlamentben lenni, hogy ennek a határozatnak meg kell születni az országunk biztonsága és védelme érdekében. Nem azért kell a magyar katonát olyan helyzetbe hozni, hogy fegyvert adunk a kezébe, hogy valahová elmenjen kalandozni. Határainkon kívül nem fog magyar katona háborúba menni, de a határainkat meg kell védeni, és meg is akarjuk védeni. Azt hiszem, ez természetes hazafiúi kötelesség. Ez nem sovinizmus, nem nacionalizmus - ez nemzeti szent kötelességünk. Én mást nem is akarok mondani. Köszönöm szépen. (Taps a jobb oldalról és középről.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Kösz önöm. Megadom a szót Szili Sándor képviselő úrnak, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportja vezérszónokának.
