Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. február 23. kedd, a tavaszi ülésszak 8. napja - A Magyar Köztársaság honvédelmének alapelveiről és főbb feladatairól szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szabad György): - BALOGH GYÖRGY, DR. a honvédelmi bizottság elnöke:
530 ugyanolyan fontosnak és lényegesnek tartom, mint amilyen a biztonságpolitikai alapelveké volt, jóllehet honvédelmi alapelveink és feladataink ráépülnek a biztonságpolitikai alapelvekre. (10.40) A trianoni békeszerződés következtében Magyarország elvesztette természetes határait, és a 2240 kmes országhatárunk védelme sokkal problematikusabb, mint a svájci vagy más államok határai, amelyek termés zetesek. Ezért hatványozottan nehéz feladata van az illetékeseknek akkor, amikor a honvédelmünkkel foglalkozva, az alapelveket és a feladatokat meghatározták. Tisztelt Képviselőtársaim! Én megtisztelő kötelességemnek teszek eleget, amikor a honvédelmi bizo ttság véleményét tolmácsolom és szólok köztársaságunk tervezett, új doktrinális nézet- és követelményrendszeréről, melyet a honvédelmi tárca vezetése - bizottságunk aktív részvételével - a Magyar Köztársaság honvédelmének alapelvei és főbb feladatai című o kmányokban összegezett. Mint ismert, a Magyar Köztársaság a közép- és keleteurópai társadalmi, politikai, gazdasági és más fontos átalakulások élvonalába jutva hajtja végre országátalakító, átépítő feladatait. Ehhez a rendkívül felelősségteljes munkához államvezetésünk parlamenti és kormányzati eszközökkel biztosítja a szükséges külső és belső feltételeket, köztük meghatározó módon az úgynevezett államvezetési, törvényi garanciákat. Ezek sorában ma - és környezetünk biztonsági helyzetét és feltételeit fig yelembe véve, még hosszabb időszakban is - elsőbbséget és megkülönböztetett figyelmet igényel az országunk biztonságával és védelmével kapcsolatos törvényalkotó és állást foglaló munka. Ez azzal függ össze, hogy az Európa térképeit átrajzoló forradalmi vál tozások térségünkben alapvetően új biztonsági és védelmi helyzeteket, állapotokat eredményeztek, felszínre hozva és aktivizálva a korábban meglévő veszélyeket is, melyek kezelése, de még inkább megelőzése Európa egésze számára fontos, az érintett országokn ak pedig - így hazánknak is - alapvető érdeke. Ilyen államvezetési, törvényi, garanciális feltétel biztosítását jelenti új honvédelmi alapelveink parlamenti elfogadása, megteremtve ezzel a honvédelem átfogó törvényi szabályozásának, egyidejűleg honvédelmün k új alapokra helyezésének kiinduló doktrinális előfeltételeit. A honvédelmi bizottság a honvédelmi alapelvek több mint kétéves kidolgozói és törvényelőkészítői munkájának nemcsak kritikai vélelmezője, véleményezője, állásfoglalója, hanem aktív részese is volt. Ilyen módon a bizottsági és az egyes pártfrakciók vitáiban kialakított vélemények is beépülhettek a javasolt tervezetbe, növelve annak értékeit, de a bizottság konszenzusát is a legfontosabb kérdésekben. Ennek pozitív hatása feltehetően érzékelhető lesz a tervezet mostani vitájában is. Tisztelt Elnök Úr! Képviselőtársaim! A honvédelmi alapelvek a biztonságpolitikai alapelvekre épülve, országunkat érintő potenciális veszélyeket előrelátóan feltárva, azok megelőzése és elhárítása céljából rögzíti a Mag yar Köztársaság honvédelmi nézet- és követelményrendszerét. Ennek keretében hosszabb időszakra vonatkozóan - melynek időtartama egybeesett az úgynevezett átmeneti biztonsági időszak időtartamával - határozza meg a honvédelmi politikai stratégiánk lényegét kifejező védelmi célokat és elveket, majd ezen stratégiai koncepció érvényre juttatásának követelmény- és feladatrendszerét, az ország védelmi rendszerének, mindenekelőtt a katonai védelem és az azt megvalósító fegyveres erők átalakítása és működése terüle tein. Ezen egységes és átfogó doktrinális nézetrendszerből három szempontra szeretném a figyelmet ráirányítani. Először is: Honvédelmi céljaink és alapelveink lényegét kifejező honvédelmi politikai stratégiánk védelmi jellegű. Nem lehet elégszer hangsúlyoz ni, hogy a Magyar Köztársaságnak függetlensége, szuverenitása és területi sérthetetlensége megvédésén, valamint az ENSZ alapokmányában megfogalmazott követelményeken kívül nincsenek egyéb, katonai erővel elérendő céljai. Ebből következően a magyar honvédsé g alaprendeltetésének megfelelő alkalmazására is csak az országunkat ért agresszió elhárítása, a katonai konfliktusok kezelése céljából kerülhet sor.
