Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. február 1. hétfő, a tavaszi ülésszak 1. napja - A nyugellátások, baleseti nyugellátások és egyéb ellátások emeléséről, illetve kiegészítéséről szóló országgyűlési határozati javaslat vitája - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - KIS GYULA JÓZSEF, DR. (MDF)
42 Megkímélem a Házat attól, hogy még néhány számítási példával bebizonyítsam, vannak még ötletek arra, hogyan lehet kiszámolni, hogy valójában hány százalékos nyugdíjemelést lehet elkönyvelni egy adott emelés kapcsán, elég szélesek a matematikai lehetősége k arra, hogy a legkülönfélébb eredményeket hozzuk ki belőle. Azt hiszem, abban Hasznos képviselőtársamnak van igaza, hogy lakonikus törvényi vagy egyezségi megfogalmazás után igen nehéz igazságot tenni, hogy melyik számítási móddal szükségeltetik az emelés t elvégezni. Annyi dicséret viszont illeti a kormányzatot, hogy a végrehajtást szolgáló várható kormányrendeletet csatolta a törvényhez, és ezzel jelentősen megkönnyítette a munkánkat. Köszönöm a figyelmüket. ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Mint említette m, Kállay Kristóf képviselő úr ugyancsak jelentkezett, de jelenleg nem tartózkodik a teremben. Tisztelt Országgyűlés! Az általános vita végére értünk. Az általános vitát lezárom. Részletes vitára holnap bocsátjuk majd a határozati javaslatot. A tá rsadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény módosításáról szóló tö rvényjavaslat általános vitája és majd a lezárása. Az előterjesztést 8327es számon kapták kézhez képviselőtársaim. Most először megadom a szót azon képviselőtársaimnak, akik írásban jelentkeztek, és kérem képviselőtársaimat, hogy jelezzék felszólalási szá ndékukat. Elsőként megadom a szót dr. Kis Gyula József képviselő úrnak, Magyar Demokrata Fórum. Felszólaló: Dr. Kis Gyula József (MDF) KIS GYULA JÓZSEF, DR. (MDF) Köszönöm szépen, Elnök Úr! Azért kértem először szót, mert a frakció álláspontját a vita kor ábbi folyamán nem tudtuk kifejteni. Miután ugyanabban a szűk családi körben vagyunk együtt, akikkel általában a társadalombiztosítás kérdéseiről beszélgetni szoktunk, megragadom az alkalmat, hogy minden barátomat, ismerősömet különkülön is üdvözöljem, és elmondjam, hogy az 1975. évi II. törvény ilyen vastag (mutatja) számtalan jogszabályból áll, és egyre kevésbé áttekinthető. Az a kísérlet, hogy a változó és lényegesen változó biztosítási viszonyokhoz, az egészségü gyi reformhoz alkalmazzuk, módosítsuk - hogy is mondjam , néha ahhoz a helyzethez vezet, hogy ha valahol megpróbálunk foltot rakni egy foszladozó ruhára, akkor óhatatlanul a másik helyről hozzuk el a cérnát, és a lyuk így végül is nem befoltozódik, hanem egyre nagyobb területre terjed ki. Ez a mostani módosítás tulajdonképpen megpróbál néhány lyukat befoltozni, még azt is mondhatom, hogy jó szándékkal, de a frakció álláspontját is tolmácsolva bizony azt kell mondani, hogy egykét helyen nagyon kétes eredmé nnyel. Pontosan most, amikor átalakulás előtt van az egész biztosítási rendszer - utalok csak a szintén ma tárgyalandó, de valószínűleg holnapra maradó társadalombiztosítási önkormányzati választásra, amikor visszakerül a társadalom önigazgatása alá a társ adalombiztosítás; utalok csak arra, hogy az egész egészségügyi reform kellős közepén vagyunk , akkor csak olyan lépések megtételét tartom célszerűnek, és tartja a frakció célszerűnek, amelyek nem viszik oly pontra a társadalombiztosítást, ahol önsorsa föl ött többé rendelkezni nem bír, hogy némileg fordítsam Kossuth Kasszandralevelét, amit Deák Ferenchez írt a kiegyezés előtt. Tehát semmilyen olyan döntő, koncepcionális változást most a sietve történő foltozások során ne tegyünk, amelyek elmozdítanak nagyo n világos alapelveinktől. Ilyen világos alapelv, hogy a társadalombiztosítás mindenkire kiterjedő, keresetarányos befizetésekkel testesíti meg a közteherviselést, kifizetései a nyugdíjnál viszonylag biztosítási elvűek,
