Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. február 15. hétfő, a tavaszi ülésszak 5. napja - A bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer kérdéseivel foglalkozó ideiglenes bizottság létrehozásáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (Dornbach Alajos): - KISS RÓBERT, DR. (SZDSZ)
332 Ez ki tud nyitni egy olyan kaput, amely talán egy picit tágabb, mint a nagyon is megkötött kezű kormányzatok kapuja: a parlamenti együttműködés és a s zakmai együttműködés kapuja: a parlamenti együttműködés és a szakmai együttműködés kapuját. Ezért van szükség erre a bizottságra. Úgy érzem, hogy itt, ilyen módon többet tudunk elérni, mint hogyha nemzetközi jogi módon próbálnánk valamiféle leckét adni Szl ovákiának demokráciából. (Taps.) ELNÖK (Dornbach Alajos) : Köszönöm. Következik Kiss Róbert képviselő úr, a Szabad Demokraták képviselőcsoportjának képviselője. Felszólaló: Dr. Kiss Róbert (SZDSZ) KISS RÓBERT, DR. (SZDSZ) Azt hiszem, elég sok minden elhang zott itt a vízlépcsővel kapcsolatosan. Nekem az volt egy picit a benyomásom, hogy kezd a dolog hasonlítani arra a tárgyalásra, ami 1988'89 környékén volt - magyarul: a Parlament állásfoglalása kezd egy kissé visszafejlődni ebben a kérdésben. Többek között elhangzott itt, hogy a környezetvédelmi bizottság tagjai automatikusan csak környezetvédők lehetnek, tehát környezetvédők ne legyenek túlsúlyban ebben a bizottságban. Azt gondolom, hogy a környezetvédelmi bizottságba nemcsak környezetvédők kerültek, mint ahogy a gazdasági bizottságba - vagy bármelyik bizottságot mondhatnám - nem kifejezetten csak meghatározó szakemberek kerültek, így a környezetvédelmi bizottságba sem. De a környezetvédelmi bizottság volt az az egyetlen bizottság, amely a Parlament megalak ulása óta - 1990. május 2a óta - folyamatosan és egyfolytában foglalkozott ezzel a kérdéssel. (17.40) Ezen bizottságon belül elkülönült egy munkacsoport, amely hét emberből állt - majdnem valamennyi pártból voltak ebben a munkacsoportban , és ez a hét em ber, még a bizottsági üléseken túl, a munkacsoport ülésein vagy más útonmódon is több információval rendelkezett, mint esetleg a bizottság többi tagja. Arról esetleg már ne is beszéljünk, hogy a Parlament nem e bizottságába tartozó tagjai mennyi informáci óval rendelkeztek. Ezek alapján azt hiszem, el lehet dönteni a kérdést: milyen bizottságot akarunk. Azt akarjuke, hogy legyen egy olyan bizottság, amelyiknek a neve: a bősnagymarosi vízlépcsőrendszerrel foglalkozó bizottság, és elmondhatjuk, van egy olya n bizottság, amelyik ezzel a kérdéssel foglalkozik, de ebben a bizottságban lehetőleg olyan emberek legyenek, akik elfogulatlanok a kérdésben, tehát nem tagjai - mondjuk - a környezetvédelmi bizottságnak, nem környezetvédők. Azt gondolom, ahhoz viszont, ho gy ez a bizottság valamilyen módon működőképes legyen, legalább egy fél évre szüksége van ahhoz, hogy azokat a szükséges információkat megszerezze, amelyeknek a birtokában a környezetvédelmi bizottságban lévők, a környezetvédelmi bizottság munkacsoportjába n lévők rendelkeznek. Ezt az információt, talán tudásnak is lehet nevezni, nem szabadna figyelmen kívül hagyni. Nyilván ebből adódik, hogy ennek a bizottságnak a másik fajtája az lenne - és véleményem szerint ez lenne a leghelyesebb , hogy a környezetvéde lmi bizottságban meglévő munkacsoportot vagy a munkacsoport egy részét kellene kiegészíteni különböző bizottsági tagokkal: az önkormányzati bizottság, a külügyi bizottság, esetleg még a gazdasági bizottság tagjaival oly módon, hogy ez a pártarányokat is tü krözze. Amit Pál László képviselő úr elmondott: a 8:6:1 arány azt gondolom, hogy mindannyiunk számára elfogadható lenne, azonban szerintem ezeken az arányokon belül úgy kellene az arányokat meghatározni, hogy a környezetvédelmi bizottság munkacsoportjában lévők benne legyenek, azok vagy annak a kivételével, aki más feladata miatt ezt éppen nem tudja ellátni. Ebben az esetben is - hogyha esetleg képviselőtársaim félnének attól, hogy túlsúlyban lesznek ebben a bizottságban a környezetvédők , ha ez az arány m egmarad, ez még mindig kevesebb, mint a fele, tehát a
