Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. június 8. kedd, a tavaszi ülésszak 38. napja - Kérdések: - ELNÖK (Vörös Vince): - GYURKÓ JÁNOS, DR. környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter:
2865 Köszönöm a szót, Elnök Úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszter Úr! Közismertek azok a súlyos környezeti károsodások, amelyeket a kivonult szovjet csapatok hagytak maguk után laktanyákban, katonai bázisokon, kiképző- és gyakorlóterepen, üze manyagtelepeken. Az első, még 1991ben végzett kárfelmérés szerint több mint 60 milliárdnyi környezeti kárt okoztak, hangsúlyozva, hogy egyes károkozások hatása még felmérhetetlen és beláthatatlan. Húsz objektum esetében - ezek jobbára repülőterek - azonna li mentesítést kellett elrendelni, főleg talaj- és vízszennyeződés miatt. A kárenyhítés megkezdésére 930 millió forint állt rendelkezésre. Nyolc objektum mentesítése befejeződött; tizenkettőnél viszont csak a károk lokalizálásáig jutottak el, ugyanis az id én a munkálatok vészesen megtorpantak, mivel azok folytatására mindössze 100 millió forintot, a tavalyi összeg egytizedét biztosították csupán. Igen kockázatos a halasztást nem tűrő kármentesítés elodázása, mert az hosszú távon be nem látható következménye kkel járhat, megsokszorozhatja az eredeti kár értékét, jelentősen kiterjesztheti a károsult, tehát fertőzött területek határait, a természet károsodásán kívül nemkívánatos népegészségügyi kihatásokkal is bírhat. Szakemberek szerint az idén még 3400 millió forintra lenne szükség, jövőre pedig körülbelül 600 millióra a kár elhárítása, mentesítés és újabb vizsgálatok, megelőző intézkedések céljára. Tisztelt miniszter úr! Milyen lehetőségeket lát a kárelhárítás objektíve meghatározott sürgősségű folyamatának f enntartására, illetve a halasztást nem tűrő munkálatok elodázásából származó újabb és fokozott mértékű környezetszennyezés megelőzésére. Várom szíves válaszát. ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm. Felkérem dr. Gyurkó János környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter urat, szíveskedjék a feltett kérdésre válaszolni. Dr. Gyurkó János környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter válasza GYURKÓ JÁNOS, DR. környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter: Köszönöm, Elnök Úr. Tisztelt Képviselőház! Tisztelt Ké pviselő Úr! A csapatkivonási egyezményben meghatározott feladatok között szerepelt a környezeti károk felmérése is a volt szovjet objektumokon. Ezt a felmérést 199091ben a KTM elvégezte, és ennek alapján mondható az az adat, hogy kereken 60 milliárd fori ntnyi kárt okoztak összesen körülbelül 170 objektumnál. Ezek közül a 20 legsürgősebb objektummal foglalkozott egy 1991es kormányhatározat, amelyik ezt az említett 930 millió forintos összeget biztosította. A beavatkozások célja az volt, hogy a különösen v eszélyeztetett objektumoknál a szennyezések továbbterjedését megállítsák, tehát a bajt lokalizálják. Ezt a programot nyolc objektumon 1993 februárjára hajtották végre, és azóta további négy helyen is elkészült ez a munka. Az 1993as költségvetés való ban csupán 100 millió forintot irányzott elő erre a munkára, tehát emiatt valóban lelassult ez a tevékenység. A kárelhárítási munkák a nemzetközi tendereztetés miatt 1992 őszén még nem voltak olyan állapotban, hogy a folytatásra vonatkozóan megalapozott ga zdasági terveket lehetett volna kiadni. 1993 januárjában a Kormány áttekintette a szovjet csapatok kivonásának következményeivel kapcsolatos teendőket, és megbízta a KTM miniszterét, hogy az 1992. évi tapasztalatok alapján terjesszen elő egy javaslatot a m unkák folytatására. Tehát a kárelhárítási munkák teljes megtorpanásáról még nincs szó. Az erre vonatkozó kormányelőterjesztés elkészült, a szakmai egyeztetést már elvégezték a tárcán belül. A tárcaközi egyeztetést még nem, ez a soron következő feladat. Az előterjesztésünk a kárelhárítási program folytatását öt évre előre határozza meg, ezen belül 1993ban két irányban kell előrehaladni. Tizenkét létesítményben a már megkezdett kárelhárítást folytatni szükséges a szennyezés teljes felszámolásáig - tehát itt a lokalizálás utáni következő lépcsőről van szó , és ezzel párhuzamosan meg kell határozni azt, hogy a további 150 objektumból melyek azok, ahol a kárelhárításra azonnal szükség van. (14.20)
