Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. június 8. kedd, a tavaszi ülésszak 38. napja - Kérdések: - ELNÖK (Vörös Vince): - ILKEI CSABA, DR. (független)
2864 Az ily módon végbement szerkezeti átalakítás nemcsak a színvonal emelkedését, hanem viszonylag magasabb árakat is eredményezett. Ez azonban törvényszerű, mert a kereskedelmi vendégl átás áraihoz 1989 óta ártámogatás, fogyasztói árkiegészítés és adópreferencia nem kapcsolódik. Ezeknek a visszaállítását sem tervezzük. A kereskedelmi vendéglátásban az állami tulajdon teljes privatizációja a feladat. A magánvállalkozások pedig a kereslet és kínálat, a ráfordítások, valamint a jövedelmezőség összefüggéseit szem előtt tartva alakítják ki hálózatukat, kínálatukat, értékesítési formáikat és áraikat. Reálisan lehet számítani arra, hogy a vállalkozások közötti verseny tovább színesíti a választé kot, érdekeltséget teremt a viszonylag mérsékeltebb árakkal működő, de nagy forgalmat lebonyolító üzlettípusok elterjesztésében is. Fontos figyelembe venni, hogy a munkahelyi és diákétkeztetésnek mint klasszikus közétkeztetési formának a jelentősége tovább növekedett. Közfunkciójukra tekintettel e körben olyan privatizációs megoldásokat és technikákat részesítünk előnyben, amelyek nem veszélyeztetik ezen szolgáltatások jövőjét. A közétkeztetés e formáinak fejlesztését egyértelműen támogatta az a tény, hogy az ételkészítés rezsiköltségeivel lépést tartottak az intézményi és munkaadói támogatások. Lényegében általánossá vált, hogy a közétkeztetés ezen formáiban az igénybe vevők az élelmiszerek nyersanyagértékét fizetik meg. Az utóbbi időben a kereskedelmi vend églátásban működő új vállalkozások is egyre bővülő körben kínálnak előfizetéses étkezést menürendszerben, 100120 forint körüli árakon. Azok számára, akik ehhez átlagosan napi 50 forint munkáltatói étkezési hozzájárulást kapnak, ezek az árak elérhetőek. A legelesettebb rétegek - kisnyugdíjasok, munkanélküliek - közétkeztetése azonban nem alapozható a kereskedelmi vendéglátó tevékenységre. Történtek kezdeményezések, elsősorban a fővárosban, úgynevezett porcióhálózat kialakítására. Ennek lényege, hogy a munka helyi vendéglátó vállalatok nagy kapacitású báziskonyháiban lehetővé teszik az ételek ételhordóban történő elvitelét. Ennek bővítését gátolja azon korábbi Köjálrendelkezés, miszerint a termelőtérbe utcai ruhában tilos a belépés, továbbá az is, hogy az önk ormányzatok eddig nem mutattak túlzott hajlandóságot arra, hogy a kiszolgálás céljára díjmentes helyiségeket bocsássanak rendelkezésre. A bérleti díj érvényesítése az árakat irreálisan megemelné. Megoldás ebben a körben csakis a rászorulók segélyezése lehe t. Aligha vonható kétségbe, hogy vannak rétegek, amelyek rászorulnak kedvezményes vagy ingyenes szolgáltatásokra, és nemcsak a vendéglátás területén. Ez a probléma azonban a privatizált vendéglátás keretei között nem kezelhető, inkább a jóléti, szociális é s karitatív szervezetek illetékességébe tartozik. Köszönöm figyelmüket. (14.10) ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm államtitkár úr válaszát. Következő kérdésfeltevőnk dr. Ilkei Csaba független képviselőtársunk, aki kérdést kíván feltenni a környezetvédelmi és te rületfejlesztési miniszterhez és a pénzügyminiszterhez Megnyugtatóan halade a szovjet csapatok által okozott környezetszennyezés felszámolása címmel. Közlöm képviselőtársammal, hogy kérdésére Gyurkó János miniszter úr adja meg a választ. Átadom a szót kép viselőtársamnak. Kérdés: Dr. Ilkei Csaba (független) - a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszterhez, valamint a pénzügyminiszterhez - Megnyugatóan halade a szovjet csapatok által okozott környezetszennyezés felszámolása címmel ILKEI CSABA, DR. (f üggetlen)
