Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. június 8. kedd, a tavaszi ülésszak 38. napja - A felsőoktatásról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - TÓTH SÁNDOR (KDNP)
2858 Fejlesztési célokat a XXII. és a XXIV. fe jezet valósít meg; a doktori képzés és fokozat odaítélésének, valamint a habilitációs eljárásnak a szabályozásával. Ez utóbbival kapcsolatban a követelmények területén megalapozott kifogások merülhetnek fel, amelyek megkérdőjelezik a törvényjavaslat szerin ti megoldás helyességét, illetve elégségességét. Arról van tudniillik szó, hogy a habilitáció az oktatói és előadói képesség megítélését jelenti csupán, anélkül, hogy a feltételként támasztott doktori fokozat megszerzéséhez előírt tudományos teljesítményné l magasabb szintű teljesítményt is megkövetelne. Ily módon vitathatóvá válik a habilitáció értéke a korábban az egyetemi tanárság feltételeként támasztott akadémiai doktori fokozat tudományos elismertségéhez képest, és az a vád érheti a szabályozást, hogy visszalépés a korábbi egyetemi tanári követelményekhez viszonyítva. Oktatói és előadói rutinra ugyanis húszéves oktatói gyakorlat után úgyszólván mindenki szert tehet, aki a pályán marad - ez esetben pedig a habilitáció többnyire személyes kapcsolatok függ vénye lesz. Az általános vita keretében ezt a problémát részletesebben nem tárgyalhatjuk. Az általunk helyesnek vélt korrekciót a szóban forgó fejezethez majd módosító indítványokban próbáljuk megfogalmazni. Sajnáljuk, hogy a törvénytervezet számos változa tának megfogalmazásánál a Kereszténydemokrata Néppártnak mint koalíciós partnernek a véleményét, bizony, nem kérték ki. Ezt azért említjük itt meg, mert úgy látjuk, elkerülhető lett volna, hogy most hiányolnunk kell a felsőoktatásfejlesztés törvényi szabá lyozását, amely nélkül egységes, teljes körű felsőoktatási törvényt nem lehet megalkotni. Tisztelt Ház! Ez nem a mi kompetenciánk, de a törvényi szabályozástól mégsem tekinthetünk el, ezért arra az álláspontra helyezkedtünk, hogy a jelen törvényjavaslat sz övegéhez a fejlesztést nem érintő módosító indítványokat is benyújtunk, egyúttal javasoljuk, hogy az Országgyűlés szabjon minél rövidebb határidőt egy felsőoktatásfejlesztési kiegészítő törvényjavaslat benyújtásához. Tisztelt Országgyűlés! Má s oldalról tekintve a törvényjavaslatot, megállapíthatjuk, hogy amiről szól - kéthárom fejezet kivételével , azt kitűnő hozzáértéssel szabályozza, elkerülve a nyitott kiskapukat. Igaz, hogy az intézmények szabályzatának a kelleténél nagyobb szabadságot e nged meg jogkörének értelmezéséhez, de ezt mi az önkormányzat belső ügyének tekintjük, mivel önkormányzatpártiak vagyunk. Az utólag megfogalmazandó szabályzatnak ezt a szélesen értelmezhető jogkörét viszont csak abban az esetben tartjuk támogatandónak, ha az önkormányzat döntési túlsúlya testületi kézben van, nem pedig egyszemélyi felelősséggel felruházott vezetők kezében. Ilyen értelemben kifogásolhatónak tartjuk a rektorok, főigazgatók és minden széles körű döntési jogkörrel rendelkező vezetői pozíció e javaslatban rögzített döntési jogkörének mértékét, mert az helyi diktatúrák kialakulására ösztönözhet - különösen, ha figyelembe veszszük, hogy az önkormányzati testületek összeállítása is rejt magában a valódi önkormányzat érvényesülését csökkentő veszély eket. Ezek elhárítása érdekében kifogásoljuk az intézményi tanácsok összeállításának a szöveg szerinti módját. Konkrétan a manipulálhatóság veszélyét, azáltal, hogy a tanács tagjainak legalább egyharmadát a hallgatók adják. Gondolom, nem kell érvelnünk, ho gy az egyharmadegyharmad hallgatóoktató arány mennyire sérti a felsőoktatási intézmény valódi önkormányzati jogait. A hallgató egyenrangúvá tétele az önkormányzati testületben a valódi önkormányzati elv teljes félreértésén, vagy - ne mondjam - kicsit cin ikus semmibevételén alapul. Emlékezzünk csak a hatvanas évek franciaországi diákzavargásaira! Az intézményi tanácsok összeállításának a szövegben leírt módja az egyszemélyi vezetés hatalmának nemkívánatos koncentrálását is eredményezheti, ha az egyszemélyi felelős vezető autokrata természetű. A törvényjavaslat legutolsó változatában meglepetéssel fedeztük fel a korábbiakból hiányzó külföldi felsőoktatási intézményeket. A Magyarországon létesített, illetve működő külföldi felsőoktatási intézmények legalizálá sát a Kereszténydemokrata Néppárt képviselőcsoportja nem tudja támogatni. A törvényjavaslat első számú melléklete ugyanis 30 egyetemet, 62 főiskolát, tehát
