Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. június 8. kedd, a tavaszi ülésszak 38. napja - A felsőoktatásról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - TÓTH SÁNDOR (KDNP)
2855 fakultásra tagolódott, az alemanokra. Ebben az összefoglaló megnevezésben a magyarok is jelen voltak. A bécsi egyetem négy fakultása közül 1365ben az egyik a magyar nemzet. 1367ben pápai eng edéllyel megalakult az első magyar főiskola Pécsett. A folytonosságot kívántam érzékeltetni csupán az iménti felsorolással, hogy a magyar ifjak külföldi egyetemeken való tanulása jelzi a magasabb műveltség igényét, amelynek eredményeként alig 100 esztendőv el később a párizsinál, megalakul Nagy Lajos királyunk egyeteme. Több mint 500 év igazolja a hazai fölsőfokú képzés jelenvalóságát és igényét. Ugyanakkor teljes körű, átfogó szabályozás országgyűlési elfogadására eddig nem került sor. Ezért kiemelten fonto s a jelen törvényjavaslat, amely külön törvényben átfogja az egész felsőoktatást. E készülő törvény egyúttal része a teljes magyar oktatás strukturális és tartalmi megújításának is. A tervezet kiemelten fontos szerepére erősítő jellegű a széles körű háttér munka, amely - hangsúlyozom - kimunkálta a törvényjavaslat koncepcióját, történeti áttekintésével vázolta a felsőoktatás szerkezeti, tartalmi elemeinek fontosabb meghatározóit napjaink valóságtükrében. A fölismerés ma ebben rejlik. Lényeges fordulatot kell elérni az oktatási szabadság összetevőinek megvalósításában, a bekerülés, szakválaszthatóság, átjárhatóság, pályakorrekció, továbbképzés, és így tovább területén. A fölsőoktatásban részt vevő hallgatók számát jelentősen emelni kell, ugyanakkor a kiadott d iplomák számát véleményünk szerint kisebb mértékben, miközben lényeget érintően megváltoztatandó azok szintbeli és szakok szerinti aránya. A fölsőoktatás szervezetét az oktatásszervezés és a gazdasági hatékonyság, a minőség, az igazgatás és az ellenőrzés, az autonómia és az irányítás hazai és az európai konvertálhatóság együttes biztosításáig át kell alakítani úgy, hogy a magyar fölsőoktatás pozitív tartalmi részeit, elfogadható eredményeit meg kell őrizni. Az iméntiekből is következően a Kereszténydemokrat a Néppárt frakciója egyetért a javaslat olyan, az Alkotmányban rögzített alapelveivel, mint a tanítás, tanulás, a tudományos és a művészeti élet szabadsága, képességei szerint mindenkinek elérhető legyen e hazában a fölsőfokú tanulmányok folytatása, megfel elő anyagi háttér biztosításával, éppen a már érintett új értelmiség kialakulása érdekében. A mindenkori kormány érezze feladatának az oktatásfejlesztés feltételeinek a feladatát. Mi, kereszténydemokraták kiemeljük: a magyar fölsőoktatás minőségváltozásána k tükröznie kell az alkotmányos jogállamiságra épülő szabad és független Magyarország tradicionális keresztény kultúráját, és ezáltal is a civilizációs értékfejlődést, hiszen a kultúra az emberi megértéssel, figyelmességgel, segítőkészséggel függ össze, a jósággal, a távolságtartással, a lehetőségek és a korlátok fölismerésével. Hadd utaljak csak a colere latin szó tartalmára, a földműveléshez elengedhetetlen gondozás egyfajta törekvésére, amely a gyümölcsöző gyarapodást hozza. A humanitárius szellemiség a tudatban van, írja napjaink egyik művelődéstörténésze, a tevékenység fejlesztésében, a jó irányultsága pedig a gyümölcsöző gyarapodásban. Ezt mi különösképpen hangsúlyozzuk, ha a szellem új műveléséről beszélünk. (12.50) És még valamit: az á llam feltétel- és biztonságteremtő kreativitásához, a gazdaság növekedéséhez, a testi, lelki, szellemi jóléthez elengedhetetlen a közérdekeltségű és egyéni differenciáltságú felsőoktatási koncepcionalitás, értékfejlesztő nemzeti identitás. Tisztelt Ház! A magyar felsőoktatásban a szigorú központi irányítás az 1980as évek közepétől enyhül, a felsőoktatási intézmények feladataikat az új jogszabályi keretek közt önállóan határozzák meg és szervezik. Az 1990. évi XXIII. számú módosító törvény egyfajta sajátos összhangot teremt a Magyar Köztársaság 1989. évi alkotmányával; erősítve a felsőoktatási önállóságot, sőt, nem állami felsőoktatási intézmények is megkezdhették működésüket. Ugyanakkor jelentkeztek olyan törekvések, amelyek alapjaiban változtatták meg az a ddig valamiként működő rendszert. Olyan
