Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. június 8. kedd, a tavaszi ülésszak 38. napja - A Magyar Tudományos Akadémiáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Szabad György): - DARÓCZY ZOLTÁN, DR. a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportjának vezérszónoka:
2825 ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm. Szólásra következik Daróczy Zoltán, a Magyar Szocialista Párt képvis előcsoportjának vezérszónoka. Felszólaló: Dr. Daróczy Zoltán az MSZPképviselőcsoport nevében DARÓCZY ZOLTÁN, DR. a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportjának vezérszónoka: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országyűlés! A Magyar Tudományos Akadémiáró l benyújtott törvényjavaslat jól szemléleteti azt az állapotot, ameddig eljutott a kormányzat a magyar tudomány és annak egyik legrégebbi intézménye, a Magyar Tudományos Akadémia megítélésében. Mindannyiunk számára megfontolandó, hogy e nehéz, gazdasági és szociális gondoktól terhes időkben milyen szemmel, milyen szimpátiával figyeljük a hazai tudományosság helyét és szerepét. Az első kérdés az, hogy miért van szükség a Magyar Tudományos Akadémia működésének törvényi szabályozására. Egyrészt azért, mert edd ig a Magyar Tudományos Akadémia elnöki tanácsi rendelet alapján működött; másrészt olyan költségvetési szerv volt, amely miniszteriális jellegű irányítási feladatokat is ellátott. Ezen dokumentumok ismeretében azt lehet mondani, hogy a beterjesztett törvén yjavaslat ezt a nem kívánatos állapotot kívánja megszüntetni, amikor visszaállítja a Magyar Tudományos Akadémia önkormányzati elven működő köztestületét, amely saját vagyonnal és rendszeres, az Országgyűlés által meghatározott költségvetési támogatással bí r. Amikor ezen dicséretre méltó törekvést a Magyar Szocialista Párt frakciója nevében üdvözlöm és támogatom, akkor egyidejűleg hiányérzetemnek is szeretnék hangot adni. Elsőként a következő problémát vetném fel. Amennyiben a Magyar Tudományos Akadémia önko rmányzati elven működő köztestület, akkor a törvényjavaslatnak ezt következetesen tiszteletben kellene tartania, azaz minden olyan előírást, amelyet a köztestület alapszabályába tartozónak vélünk, ki kellene venni a törvényjavaslatból. Sajnos, erre a nemkí vánatos jelenségre számos példa van az előterjesztésben, és ezek egy része koncepcionális kérdést takar. Csak példaként említem a következőt. A 17. § rögzíti, hogy a Magyar Tudományos Akadémia megválasztott elnöke tevékenységéért a közgyűlésnek felel. A 19 . § kimondja, hogy az elnök tanácsadó testülete az elnökség. Mármost akármilyen szemmel nézzük is a dolgokat, itt valami nincs rendben. Ugyanis a 15. § szerint a közgyűlés megválasztja az alapszabályban meghatározott tisztségviselőket, és nagyon helyesen n em szól a törvényjavaslat arról, hogy milyen tisztségviselőkre gondol, nevezetesen elnökségi tagokra, alelnökökre és így tovább. Ugyanakkor az elnökség fogalmát a törvényjavaslat korlátozott hatalmú testületként értelmezi, ami ellentmond a következőknek: m i, törvényhozók nem tudjuk, hogy a közgyűlés egyáltalán beleveszie az alapszabályba bárminemű elnökség működését, és ha beleveszi, akkor azt milyen jogokkal ruházza fel. A koncepció szerint az MTA erős elnöki rendszer által irányított szerv, ami lehet jó és bizonyos körök számára kívánatos, de lehet rossz is és más körök számára nemkívánatos. Egyetemi tapasztalataim alapján csak annyit mondhatok, hogy az egyszemélyi felelős rendszer lényegében azért bukott meg, és lépett helyére az osztott felelősség elve, azaz az egyszemélyi felelős számos kérdésben csak az intézményi választott testület döntésének végrehajtója, mert nem volt képes személytől függetlenül kivédeni a diktatórikus hajlamú egyszemélyi vezetést. Mármost azt megítélni és eldönteni, hogy a Magyar Tudományos Akadémia esetében mi a helyes vezetési elv és gyakorlat, véleményem szerint a köztestületnek, azaz a törvényjavaslatban értelmezett akadémiai közgyűlésnek kellene, amely jogosult az alapszabály megalkotására és szükségszerű módosítására. Egy má sik probléma az, hogy a törvényjavaslat az elnököt, főtitkárt és a hivatali szervezet alkalmazottait a köztisztviselői törvény hatálya alá tartozóknak tekinti, ami ellentmond az Akadémia köztestületi jellegének.
