Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. február 9. kedd, a tavaszi ülésszak 4. napja - Határozathozatal az egyes büntetőeljárási szabályok kiegészítéséről szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - A termékek hibája folytán keletkezett kárért fennálló felelősségről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - SZÁJER JÓZSEF, DR. (FIDESZ)
283 többen utaltak az előttem szólók közül , mert jogtalan előnyt élvez az a gyártó, amelyik olyan állam területén működik, amely állam jogrendszere nem fenyegeti a gyártót szigorú felelősségi és kártérítési előírásokkal, a hibás termékek okozta kár megtérítése körében. A törvényjava slat indoklásában említett közös piaci irányelv preambuluma felhívja erre a figyelmet, amikor leszögezi - idézem: "Az egyes államok a gyártónak a termékek hibás volta miatt keletkező károkért viselt felelősségére vonatkozó jogszabályainak az összehangolása azért szükséges, mert e jogszabályok különbözősége eltorzítja a versenyt, korlátozza a szabad áruforgalmat a Közös Piac területén, és a fogyasztót eltérő mértékben védi egy hibás termék által okozott egészségügyi és tulajdoni károsodástól." Megítélésem sz erint a termelési felelősségre vonatkozó hazai törvényalkotásnál két alapvető szempontot indokolt figyelembe venni: Egyrészt, az európai közösségek integrációs törekvései miatt indokolt a hazai szabályozásnak a közös piacihoz történő közelítése. A másik sz empont, hogy az új törvényi szabályozás nem járhat azzal az eredménnyel, hogy a fogyasztó a jövőben kisebb jogvédelemhez jusson, mint eddig. Ez egy nagyon lényeges jogharmonizációs kérdés. Az előttünk fekvő törvényjavaslat a magyarországi, az Európai Közös séghez való jogharmonizációnak az egyik első mintapéldánya, ezért a módszertani kérdések a későbbi törvények megalkotásakor is nagyon hasznosak lehetnek. Tehát a jelenleg létező polgári jogi felelősségi rendszernek és az e törvényjavaslatban felvázolt term ékfelelősségnek az egymáshoz igazítása nagyon fontos kérdés. A Polgári Törvénykönyv szerint "aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni". Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogyan az adott helyzetben általában elvárható. A magyar jogban a károsult tartozik bizonyítani a kár bekövetkeztét, mértékét, valamint a károkozó magatartása és a kár közötti összefüggést. Ha ezek bizonyítása sikeres, a károkozó csak akkor mentesül a kártérítési fe lelősség alól, ha bizonyítani tudja, hogy úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. A károkozó a károsult teljes kárát köteles megtéríteni - ide értve a vagyonában bekövetkezett csökkenést, valamint az elmaradt hasznot, és ezen felül a ká rosult nem vagyoni kárát is. A kártérítés a kár bekövetkeztekor nyomban esedékes, és a kártérítésre szóló igény az általános ötéves elévülési idő alatt évül el. A szerződésen kívüli károkozásért való polgári jogi felelősség magyar törvényi szabályozása teh át már eddig is széles körű lehetőséget biztosított a károsult számára a kártérítési igény érvényesítésére. Jelenleg semmi olyan törvényi vagy egyéb jogszabályi rendelkezés nincs hatályban, amely elzárná a fogyasztót attól a lehetőségtől, hogy a hibás term ék okozta kár megtérítése iránt közvetlenül a gyártóval szemben lépjen fel. A magyar bírói gyakorlat, korszerű jogértelmezéssel, igen örvendetes módon már korán és széles körben lehetővé tette, hogy a károsult fogyasztó ne csak az eladóval, hanem a gyártóv al szemben is kártérítési igénnyel lépjen fel, és teljes kára megtérítését követelje. Több legfelsőbb bírósági eseti döntés ismeretes, amely nemhogy szűkítené, hanem tágítja a fogyasztó keresetindítási lehetőségét. A Legfelsőbb Bíróság szerint például - eg y 1986os jogeset szerint , a papucsot gyártó szövetkezet felel azért a kárért, amely a papucs instabil, a papucstalp csúszós volta miatt a fogyasztónál bekövetkezett. Úgyszintén, egy másik legfelsőbb bírósági döntés rámutat, hogy például a habszifon gyár tója felel a habszifon hibás gyártása miatt bekövetkezett kárért. A Legfelsőbb Bíróság egy másik jogesetében akként döntött, hogy a gyomirtószert gyártó vegyipari vállalat felel azért a kárért, amely a terméket felhasználó mezőgazdasági nagyüzemnél azért k övetkezett be, mert a gyártó a termékeit nem látta el megfelelő használati utasítással. Idézem: "A gyártótól olyan, fokozott gondosság volt elvárható, hogy a növényvédelemnél mellőzhetetlen
