Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. február 9. kedd, a tavaszi ülésszak 4. napja - Határozathozatal az egyes büntetőeljárási szabályok kiegészítéséről szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - A termékek hibája folytán keletkezett kárért fennálló felelősségről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - SZÁJER JÓZSEF, DR. (FIDESZ)
284 vegyszerek alkalmazása a termelést hathatósan szolgálja és ne okoz zon kárt. Jelen esetben pedig a kár, megfelelő használati utasítás adása útján, elkerülhető lett volna." Az utóbbi legfelsőbb bírósági döntés túlmutat a fogyasztók védelmén és a termelési felelősségnek az európai közösségi irányelv és a javaslat szerinti f elfogásán is, hiszen az irányelv, illetőleg az előttünk fekvő törvényjavaslat csak a sérült halála, testi sérülése, egészségkárosodása, vagy fogyasztási cikkekben bekövetkezett dologi károk miatti kártérítést vonja saját hatálya alá. Ily módon egy mezőgazd asági nagyüzemnél bekövetkezett kár nem tartozik a termékfelelősség hatálya alá. A bírói gyakorlat a Ptk. már többször idézett 339. §a alapján a termékeket üzletszerűen előállító gyártóval szemben szigorú felelősségi mércét állított - ahogy ezt a korábbi jogesetek is mutatják. A javaslat ezt a szigorú felelősségi mércét meghaladó, objektív felelősséget ró a termelőkre, másfelől ezt a szigorú felelősségen alapuló kártérítési igényt a károsult az általánosnál szűkebb körben érvényesítheti; ezek: 1. A javasla t a "kár" fogalmát szűkíti, eltér a teljes kártérítés polgári jogi elvétől, így nem tartozik a gyártó a javaslat szerinti kártérítési felelősséggel önmagában a hibás termékben bekövetkezett kárért, továbbá a károsultnak a nem fogyasztásicikkjellegű vagyon tárgyaiban bekövetkező kárért. 2. A törvényjavaslat szerint a kártérítési követelés három év alatt elévül, szemben a polgári törvénykönyv általános elévülési szabályával. A javaslat preambuluma szerint a javaslat célja, hogy a gyártót a hibás termék által okozott kárért az általánosnál szigorúbb felelősség terhelje. A Ptk. idézett paragrafusa alapján a gyártót az általános felelősség terheli a termék által okozott kár megtérítéséért. Az okozati összefüggést, a Ptk. és a javaslat szerint egyaránt, a károsult köteles bizonyítani. A kimentési lehetőség körében valóban eltérés van, mert míg a Ptk. szerint a károkozó akkor mentesül, ha bizonyítja, úgy járt el, ahogy általában elvárható, addig a javaslat szerint a gyártó a felsorolt tényállások valamelyike bizonyí tása esetén mentesül. (17.30) A javaslatban meghatározott kimentési lehetőségek valóban szigorúbbak az általános kimentési lehetőségeknél. Ilyen kimentési lehetőség például, hogyha a hiba a tudomány és a technika állása szerint nem volt felismerhető. A jav aslat nem érinti a károsultnak a szerződésszegéssel, illetőleg a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályain alapuló, vagy külön jogszabályban meghatározott igényérvényesítési lehetőségét. Ez a rendelkezés összhangban van az Európai Közös ség irányelvével. Ez a rendelkezés elvben feloldja azt az ellentmondást, amely a javaslat igényérvényesítési lehetőséget korlátozó rendelkezései, a hatályos szabályozás és a bírói gyakorlat között feszül. Ismerve az előterjesztők által korábban beterjeszte tt törvényjavaslatot, illetőleg ennek egy korábbi változatát, úgy vélem, hogy hasznos irányban mozdult el az új változat. Pontosan ezt a jogharmonizációs problémát a Ptk. és a termékfelelősség felelősségi rendszerének a közelítését végezte el, és úgy vélem , hogy a 12. § beiktatásával, amely tisztázza a kettő közötti viszonyt, meg is oldotta a legsúlyosabb problémát. Ezért a FIDESZ részéről támogatjuk a törvényjavaslatot, és örülünk annak, hogy ez ilyen módon lett beterjesztve. Úgy gondolom, hogy csendes for radalom ment végbe a Házban azzal, hogy ezt a törvényjavaslatot tárgyaljuk. Igaz, hogy ezt senki nem vette észre, és nincs nagy csinnadratta körülötte, de úgy gondolom, hogy egy ellenzéki és egy kormánypárti képviselő által az európai normáknak megfelelő j ogszabály javaslásával, s azzal, hogy ez alapvetően a magyar fogyasztók és a magyar piac és verseny érdekeit szolgálja, nagyon komoly precedenst teremtettünk. Precedens különösen akkor, hogy ha látjuk, hogy az Igazságügyi Minisztérium nem feltétlenül sieti el a jogharmonizáció módszertani kérdéseinek a megoldását, olyannyira, hogy a
