Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. június 8. kedd, a tavaszi ülésszak 38. napja - A Magyar Tudományos Akadémiáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Szabad György): - PREPELICZAY ISTVÁN, a kisgazda-képviselőcsoport vezérszónoka:
2820 lehetőségeit. Mindezt teszem az MTA múltjára visszatekintve, és az előttünk fekvő törvényjavaslat értelmében az MTA jövőjét meghatározva. A Tudós Társaságnak a feladatairól és a magyar tudományos életben betöltött szerepéről, szervezetéről, stb. Berzeviczy Albert 1926ban a 100 éves, Pach Z sigmond Pál az 150 éves, Kosáry Domokos a jelenlegi Akadémiáról kifejtett véleménye, illetve jelentése alapján mérföldköveknek tekintve e dátumokat. Az MTA feladatairól 1925ben elhangzottak alapján a Tudós Társaságnak célja minden tudományágat művelni, fe jleszteni, tagjainak kutatási eredményeit bemutatni, jutalmazni, kiküldeni, a tudományos vállalkozásokat támogatni, főleg a forrásművek kiadását szorgalmazni, melyekre magánvállalkozó nem kapható. Szem elől nem tévesztve a tudományok nemzetközi jellegét, f ő feladat a tudományokat magyar nyelven művelni és terjeszteni, összes magyar vonatkozásában kiépíteni. Ezt várja a magyar nemzet, ezt csak mi tehetjük meg. Vagyis a későbbi értékelés szerinti tudományok elefántcsonttornyába való bezárkózás időszakában a T udós Társaság a hazai eredmények nemzeti hasznosítására, ugyanakkor azok nemzetközi terjesztésére helyezte a hangsúlyt, azaz követve az alapítók átgondolt és nemes szándékát. (10.00) Sem elkendőzni, sem kiélezni nem akarom azokat a buktatókat és hibákat, m elyek a tudós társaság működésének árnyoldalait jelentették, mert mindezek eltörpülnek az 1949es nagy törés, a nemzeti sorstragédia évében bekövetkezett nagy fordulat mellett. Ekkor kezdődött meg az MTA átszervezése, a sztálini típusú akadémia felállítása , a párthierarchia átültetése a tudományos életbe. A kapitalista rendszert kiszolgáló váddal illetett nemzetközi hírű tudósaink tömeges eltávolításával a "nyugalmazott akadémikusok" állományának megteremtésével, a nemzeti célok annullálásával bevezették a politikai szempontból megbízható, mesterséges tudományos nimbuszú akadémikusokból álló, a tudományos kérdésekben történő döntések megfellebbezhetetlen testület kiépítését. A bolsevista rendszer egyik ismérve volt az alulról bírálhatatlan felső, vezető tíze zer szellemi elitjének a kialakítása. Ezek körébe tartoztak a politikusok és művészek mellett a tudósok. Akinek a bolsevik állam íróasztalt adott, annak észt is adott, hatalmat és anyagi javakat. Mi volt ekkor az elit tudományszervezetének a feladata? A tu dományos élet szervezése és irányítása, a szocializmus felépítése, majd az osztály nélküli társadalom megvalósítása. Mit tettek ezért az akadémiák? A központi bizottságok és a kormányok dilettánsainak agyrémeit és utasításait megkísérelték tudományos mezbe öltöztetni. Működtek az akadémiai osztályok, a bizottságok, albizottságok stb., hogy igazolják akár a szibériai nagy folyók elterelésének az életrevalóságát, mint a Davidovterv, az életnek laboratóriumban történő előállíthatóságát, mint Lepisinszkaja ass zony tette, vagy ha itthoni példákat keresünk, a dunai vízlépcső megépítése, a kőszénbányászati úgynevezett eocénprogram kidolgozása, az ország rajonokra osztása stb. Remélem, nem kell részleteznem a vízlépcső megépítésével keletkező nemzetközi méretű bony odalmakat, sem az eocénprogram lehetséges következményeit, amely Budapest fővárosból a vízmentesített Budapestet teremtette volna meg. De lépjünk tovább. Mit tekint ma az Akadémia elnöke az Akadémia feladatának? Az Akadémia alapvető feladata a tudományos k utatás szabadságának védelmezése, főleg az alapkutatások művelése, fejlesztése, módszertani irányítása, a tudomány és a gyakorlat kapcsolatának erősítése, állásfoglalás szakmai és tudományetikai kérdésekben, a kutatói utánpótlás nevelésének támogatása, nem zetközi tudományos kapcsolatok szervezése és fenntartása, a tudományos eredmények megismertetése, a tudományos könyv- és folyóiratkiadás támogatása, a tudományos ülések szervezése. Mit lehet ehhez hozzáfűzni? A tudományos kutatás szabadságát az Alkotmány b iztosítja. Ezt ne védelmezze esetleg saját magával szemben az Akadémia. Az alapkutatások művelésével és fejlesztésével messzemenően egyetértek, egy nonprofit testületnek - mi más lehetne? - ez a célja. De a módszertani irányítás, a tudomány és gyakorlat ka pcsolatának erősítése, a kutatói utánpótlás
