Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. június 8. kedd, a tavaszi ülésszak 38. napja - A Magyar Tudományos Akadémiáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Szabad György): - MÁDL FERENC, DR. művelődési és közoktatási miniszter:
2812 kutatóintézeti hálózatának képében, és ugyanez a helyzet Olaszországban és más fejlett nyugati országokban. A törvényjavaslat - az akadémiai intézethálózatot adottnak tekintve, a fejlett országokban megfigyelhető folyama tokat alapul véve, és nem azzal ellentétes irányt szabva - rendezi ennek az intézethálózatnak a kérdését. Az akadémiai intézethálózat működése, az intézethálózatban megtestesülő szellemi erőforrás értékesülése nagymértékben függ attól, hogy milyen felkészü ltségű és mennyire rátermett az irányítás. E tekintetben a törvényjavaslat abból indul ki, hogy a tudomány, különösen az alapkutatás belső ügyeiben maguk a tudomány művelői az illetékesek. A törvényjavaslat két alappilléréről van tudniillik szó, a tudomány os kutatás szabadságáról, és azzal összefüggésben a tudományos intézmények autonómiájáról. Itt szeretnék visszatérni a törvényjavaslat első részéhez. A törvényjavaslat első szakasza arról szól, hogy a Magyar Tudományos Akadémia önkormányzati elven alapuló testület, önkormányzati elven alapuló köztestület, amelyet azok alkotnak, akik a magyar tudomány feladatainak megoldásában tudományos tevékenységükkel részt vesznek, abban közreműködnek. (9.20) A köztestület fogalma mint jogintézmény, hosszú ideje feledésb e merült fogalom volt, csak a legutóbbi időben, elsőként éppen a Magyar Tudományos Akadémiáról szóló törvény előkészítése során, majd pedig a Polgári Törvénykönyv módosítása kapcsán került megint előtérbe. A köztestületiség a Magyar Tudományos Akadémia ere deti, nem sokkal a megalapítást követően kialakult koncepciójához való visszatérést jelenti. Ez gyökeresen szakít a jelenleg hatályos jogszabálynak - ez az 1986. évi 5. tvr., közben ezt módosították, de ez van hatályban - azzal a rendelkezésével és filozóf iájával, amelynek értelmében az Akadémia központi hivatalát a Kormány közvetlen felügyelete alatt álló, országos hatáskörű államigazgatási szervként definiálták, s amelynek az élén a Kormány által kinevezett és a Kormánynak felelős főtitkár áll. A jelenleg i törvényjavaslat szerint a testület élén a közgyűlés által választott elnök áll, a főtitkár pedig, akit ugyancsak a közgyűlés választ meg, a közgyűlés határozatait hajtja végre az elnök irányítása mellett. Ezzel megvalósul, helyreáll az Akadémia független sége a mindenkori politikai hatalomtól, visszakapja autonómiáját. Az autonómia elengedhetetlen része, párdarabja a tudományos kutatás szabadságának. Az Akadémia autonómiája az önkormányzatban ölt testet, ami azt jelenti, hogy a testület a törvény keretei k özött maga határozza meg belső működésének szabályait. A köztestületi jelleg, a közfeladatok ellátása abban nyilvánul meg a legmarkánsabban, hogy a törvény többek között az Akadémia feladatává teszi, hogy gondoskodjék a tudományok műveléséről, különösen pe dig az alapkutatások végzéséről. Ez a törvényi rendelkezés ugyanakkor nem jelent kizárólagosságot. A köztestületiség, illetve a magyar tudományosságot általában képviselő és magába foglaló, úgynevezett "nagyakadémia" megvalósulása, az együttműködési mechan izmusok más összefüggésbe helyezik az egyetemek és az Akadémia viszonyát, és ezzel segítik feloldani a korábbi ellentéteket. A képviseleti elv érvényesítése, ami a köztestületiség másik lényeges eleme, a korábbi tisztán, úgynevezett meritórikus, tudományos érdemeken alapuló kiválasztási rendszerhez képest a tudományigazgatás területén utat nyit a széles körű képviseleti részvételnek. Mindazonáltal a törvényjavaslat szerinti megoldás a képviseleti részvételnél sem hagyja figyelmen kívül a tudományos teljesít mény érvényesülését és szükségességét. Az önkormányzatiság gyakorlati megvalósulása, miként ez annak idején a területi önkormányzatok esetében is felvetődött, saját tulajdon, saját vagyon birtoklását is feltételezi. A vagyonjuttatás tehát a törvényjavaslat fontos eleme. Erről szól a javaslat 6. szakasza és a hozzá csatlakozó melléklet az Akadémia törzsvagyonáról. Az intézethálózat mindazonáltal az állam tulajdonában marad. Az Akadémia funkciójához mindig is kapott, és a törvényjavaslat szerint is kap költsé gvetési támogatást. Egyebek között azért is, mert a törvényjavaslat szerint tulajdonába juttatott vagyon nem nyújt elég fedezetet az intézethálózat működéséhez. Ismeretes, hogy az országos
