Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. február 9. kedd, a tavaszi ülésszak 4. napja - Határozathozatal az egyes büntetőeljárási szabályok kiegészítéséről szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - A termékek hibája folytán keletkezett kárért fennálló felelősségről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - GYURKÓ JÁNOS, DR. (MDF)
281 szolgáltatás igénybevételekor van így. A hetvenes évek közepétől az egyre erő södő társadalmi mozgalmak hatására a fejlett piacgazdaságú országok kormányai kénytelenek voltak a kérdést napirendre tűzni, és fogyasztói érdekvédelmi törvényeket alkottak meg, amelyek a forgalmazók és a vásárlók jogait és kötelességeit egyértelműen megha tározzák. Az NSZKban 1968ban, NagyBritanniában 1974ben, Franciaországban 1978ban alkottak fogyasztói érdekvédelmi törvényt. Az első komoly nemzetközi lépésnek az Európai Parlament 1975. április 14i proklamációja tekinthető, amelyben a fogyasztók joga it fogalmazták meg. Ezek a következők: a fogyasztónak joga van a védelemre egészsége és biztonsága érdekében; jogosult gazdasági érdekei védelmére, illetve az elszenvedett kár megtérítésére; joga van a tájékoztatásra és az érdekképviseletre is. Gyakorlatil ag ezek azok az alapelvek, amelyek az egyes országok fogyasztói érdekvédelmi törvényeiben mind szerepelnek. Már a múlt század végén felbukkantak a termékek biztonságosságával kapcsolatos olyan kérdések, amelyeket a két szerződő fél nem tud egymással a szer ződés kötésekor tisztázni. Az első bírói állásfoglalás ebben a kérdéskörben 1916ban született az Egyesült Államokban, amikor a felelősséget korlátozó szerződési kikötésektől függetlenül, és a szerződéses kapcsolat körét mellőzve kártérítést állapítottak m eg egy ügyben, vétkes gondatlanság címén. Az objektív felelősség első kifejezett megjelenését egy 1962ben, az Egyesült Államokban lezajlott bírósági ügy ítéletének indoklása jelenti. Ez a Green Han és Yuba termékekkel kapcsolatos ü gy, illetve ennek az ítéletnek az indoklása szolgált alapul az amerikai jogi intézetnek egy összefoglaló kiadványában a termékfelelősség definiálásához. Ezt a meghatározást tekintik a mai napig a termékfelelősség érvényes definíciójának. Ezt a dokumentumot használta az EGK is az 1985ös irányelveinek a kidolgozásakor. Ebből a dokumentumból egyértelműen kitűnik, hogy a termékfelelősség a termék előállítójának és forgalmazójának is az általánostól eltérő szigorúbb kártérítési felelősségét takarja. A másik lén yeges momentum az, hogy a vétkességtől független termékhibákkal kapcsolatban is rendelkezik, és védi a fogyasztók vagy felhasználók érdekeit a gyártókkal, illetve forgalmazókkal szemben. Az irányelvekben általános téziseket fogalmaztak meg, amelyek a helyi sajátosságokat nem érvényesíthetik. Ez azt biztosítja, hogy azokban az országokban, ahol elfogadják a termékfelelősség gondolatát, a piac szereplői, résztvevői hasonló körülményekkel találják szemben magukat. A rövid kitekintés után nézzük a szóban forgó törvényjavaslatot: E javaslat felépítésében és tartalmában gyakorlatilag megfelel az 1985ben kiadott európai gazdasági közösségi irányelveknek. A törvényjavaslat általános elveket fogalmaz meg, és a hazai sajátosságok, pl. a fogyasztói szokások nem érvény esülnek benne. Magyarország a fogyasztói termékek jelentős hányadát importálja, ezért a törvénynek egyértelműbben kellene az importáló felelősségét meghatároznia. Azon túl, hogy az importőr a törvényjavaslat szerint gyártónak minősül, a felelősség szempont jából a törvény nem szabályozza részletesen a forgalmazással kapcsolatos előírásokat. Pl. azt, hogy a forgalombahozatal előtt milyen biztonságtechnikai vizsgálatra kötelezik a termékeket, és mely termékek esnek bele ebbe a körbe. Nem tisztázza a törvényjav aslat azt sem, hogy az importálónak, gyártónak milyen kötelességei vannak, ha kiderül, hogy terméke nem felel meg a biztonságtechnikai előírásoknak, és balesetet vagy egészségkárosodást okozhat. A kár megfogalmazásánál a javaslat a következőt mondja: a hib ás termék által okozott kárnak a tízezer forintot meghaladó része. Ilyen értékhatárhoz kötni a kár definícióját szerintem nem célszerű, ezt Fodor István képviselő úr is említette, és ezzel a ponttal kapcsolatban Dragon Pál képviselő úr már be is adott egy módosító indítványt. Szerintem sem helyes konkrét forintösszegben megjelölni a kárnak egy ilyen határösszegét, mert az inflációs változásokkal ez igen könnyen elavulhat.
