Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. február 9. kedd, a tavaszi ülésszak 4. napja - Határozathozatal az egyes büntetőeljárási szabályok kiegészítéséről szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - A termékek hibája folytán keletkezett kárért fennálló felelősségről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - GYURKÓ JÁNOS, DR. (MDF)
280 terhelje bizonyítási kötelezettség, és méltánytalan, hogy a károsult viselje a károkozás következményeit, holott a n yereséget a gyártó kasszírozta be. Tisztelt Országgyűlés! Az a körülmény, hogy a felsorolt, 3 elemében vitatható előterjesztés koncepciója nem zárja ki annak megállapítását, hogy a termékek hibája folytán keletkezett kárért fennálló felelősségről szóló tör vény elfogadása esetén szabályozási körében hatékony védelmet jelenthet a fogyasztók számára, s nemcsak beilleszthető a magyar polgári jogi felelősségi szabályozási tendenciába, hanem iránymutató lehet annak esedékes átfogó módosítása során. Éppen a szigor ú felelősségi rendszer felé mutató tendenciát erősítve, néhány módosító javaslatot kívánok benyújtani, amit azért is megtehetek, mert az Európai Gazdasági Közösség irányelvei csak minimumszabályokat tartalmaznak, s mint azt annak preambuluma írja, "amennyi ben az ilyen irányú rendelkezések hatékony fogyasztói védelem megvalósulására irányulnak, nem szabad, hogy az irányelv korlátozza hatályukat". (17.10) Végezetül őszinte elismerésemet kell kifejeznem Katona Kálmán és Lotz Károly képviselőknek mint előterjes ztőknek, nemcsak a törvényjavaslat benyújtása mögött feltételezhető szándékért, hanem a törvényjavaslat egészére jellemző, példamutatóan kimagasló színvonalú munkáért. Köszönöm figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Megadom a szót dr. Gyurkó János képviselő úrnak, Magyar Demokrata Fórum. Felszólaló: Dr. Gyurkó János (MDF) GYURKÓ JÁNOS, DR. (MDF) Köszönöm, Elnök Úr. Tisztelt Képviselőház! A szóban forgó törvényjavaslat elemzése előtt célszerűnek látszik röviden áttekinteni a fogyasztói érdekv édelem kialakulását, fejlődésének irányait. Minden jól funkcionáló piacgazdaság törekszik a fogyasztói igények maximális kielégítésére, és ezért a piacon megjelenő termékek minősége és műszaki színvonala erősen szórt, tehát nagyon eltérő termékek vannak je len egyszerre a piacon. A fogyasztó saját igényszintje és anyagi ereje szerint választja ki a piacon jelen levő áruskálából a számára legmegfelelőbbet. Az átlagvásárló nem mindig arra törekszik, hogy a kor legmagasabb műszaki színvonalának megfelelően elég ítse ki igényét, hanem egyéb tényezők - az árak, reklámok - figyelembevételével dönt. Ebből következően elkerülhetetlen, hogy a piacon olyan termékek is megjelenjenek, amelyek a fogyasztó biztonságát, esetleg egészségét veszélyeztetik. A fogyasztó a megvás árolt terméket, a szokásos szakkifejezéssel élve, a pénztártól való távozás után tudja használatba venni, és számára a termék hibás volta az otthoni használat során derül ki. Így az egyéni vásárló védtelen lehet a gyártókkal vagy forgalmazókkal szemben. Ez t csak valamelyest ellensúlyozza a piacon kialakuló versenyhelyzet. A gyártók csak addig a szintig hajlandók elmenni a termék minőségének, műszaki színvonalának javításában, amit még a megcélzott vásárlókör hajlandó megfizetni. Így a gyártók, illetve fejle sztőik kompromisszumra kényszerülnek. A kompromisszum mértékét az állam kénytelen szabályozni különböző szabványokkal és műszaki előírásokkal. Ezek nélkül ugyanis a fogyasztó kiszolgáltatottá válik a forgalmazókkal, illetve gyártókkal szemben. Az állam min denütt a világon - már csak politikai okok miatt is - különböző feltételekhez köti a termékek forgalmazását, azért, hogy védje a gyártókkal és forgalmazókkal szemben a fogyasztók és felhasználók érdekeit. Ez csak látszólag mond ellent a szabadpiaci szemlél etnek. Ha az állam szabályozó szerepe az egyes országokban eltérő, az a versenysemlegességet megbontja. Ezért például az egységes Európa gondolatának felmerülésekor, felbukkanásakor az egységes piac kialakítását is célul tűzték ki az EGKtagországok képvis elői. A hagyományos felfogás szerint az eladó és a vevő egymás között megkötött szerződésben tisztázza a minőségi követelményeket. Ez természetesen nem minden vásárlásnál, minden
