Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. június 1., kedd a tavaszi ülésszak 35. napja - A Magyar Köztársaság és az Európai Szabadkereskedelmi Társulás között Genfben 1993. március 29-én aláírt szabadkereskedelmi megállapodás, valamint a Magyar Köztársaság és a Finn Köztársaság között Genfben 1993. március 29-én aláírt kétoldalú mezőgazda... - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - IVÁN GÉZA, DR. (FKgP)
2626 tagállamaiva l , ugyanakkor az EFTAnak számos olyan előnye van, amit nem lehet figyelmen kívül hagyni. Az egyik nagyon fontos előny az, hogy egy olyan liberalizált kereskedelmet valósít meg, amit nem terhel egy túlbürokratizált irányítási rendszer, illetőleg tagjai s zámára lehetővé teszi és megkönnyíti az EK belső piacára jutást. Éppen ezért számunkra ez lehet az EFTA egyik fő vonzereje. Főképp az az EFTA - számunkra nyilvánvaló - vonzereje, hogy az európai gazdasági térségbe csak belülről lehet bejutni - tehát vagy a z EKn, vagy az EFTAn keresztül , és tekintettel arra, hogy a magyar gazdaság számára ez a végcél, számunkra nagyon fontos, nagy jelentőségű az EFTAszerződés. Konkrét előnyei is vannak a szerződésnek - ezekről az előttem szólóktól részletesen hallhattun k , én csak arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy nem szabad túlzott illúziókat táplálnunk a magyar gazdaság exportlehetőségeit illetően. Finnországgal például 1974 óta van a magyar gazdaságnak, illetőleg a magyar államnak szabadkereskedelmi megállapo dása - ennek dacára Finnország részesedése jelenleg 7 ezrelék a magyar kivitelből. Nem valószínű tehát az, hogy az EFTAszerződés ratifikálásával olyan lökést adunk a magyar exportnak, olyan lehetőségeket nyitunk meg, amelyekkel azonnal élni tudunk, és pél dául azt a jelentős exportvisszaesést, ami most megfigyelhető a magyar gazdaságban, meg tudjuk állítani. Ugyanakkor az is kimutatható, hogy az Európai Közösséggel való kapcsolatok normalizálása után a magyar gazdaság és az Európai Közösség közötti gazdaság i kapcsolatok jóval dinamikusabban fejlődtek, mint az EFTAval. Éppen ezért nagyon fontos ennek a szerződésnek a ratifikálása a magyar gazdaság számára. Nem utolsósorban azért is fontos, mert az EFTAval folytatott kereskedelmünk szerkezete korszerűtlenebb , mint a fejlett európai államokkal folytatott kereskedelem szerkezete, és a magyar gazdaság itt hagyományosan passzívumot mutat fel. Azt hiszem, ezen a helyzeten tud valamelyest segíteni ez a szerződés, hiszen valóban közvetlen előnyökkel jár: közvetlenül megkönnyíti a magyar termékek piacra jutását - és ezt nem szabad elhanyagolni. Az is világos ugyanakkor, hogy bizonyos EFTAországok esetében - ilyen Ausztria és Svájc - a magyar gazdaságnak jóval szorosabbak és intenzívebbek a kapcsolatai, éppen ezért ez en országok esetében jóval nagyobb konkrét jelentősége van az EFTAszerződés ratifikálásának, mint, mondjuk, Izlanddal kapcsolatban. Összességében a FIDESZfrakció nevében elmondhatom, hogy támogatjuk az EFTAszerződés ratifikálását. Úgy gondoljuk, hogy ezzel lezárult az integrációs folyamatokhoz való csatlakozás egy szakasza; innentől a kapcsolatok intenzívvé tétele, az integrációs folyamatok elmélyüléseelmélyítése és a megállapodások teremtette lehetőségek kihasználása a gazdaságpoliti ka és a gazdaság feladata. Ez lényegesen más stratégiát követel. Ebben a stratégiában a rugalmasság és a konszenzus lehet meghatározó elem, ezért óva inteném a magyar gazdaságpolitikát attól, hogy gyorsan és határozottan elkötelezze magát azzal kapcsolatba n, hogy melyik utat választja a végcél: az Európai Közösségben való teljes jogú tagság elérésére. A FIDESZfrakció támogatja szavazatával a szerződés ratifikálását. Köszönöm a szót, elnök úr. (Taps a bal oldalon.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Megadom a szót dr. Iván Géza független kisgazdapárti képviselő úrnak. Felszólaló: Dr. Iván Géza (FKgP) IVÁN GÉZA, DR. (FKgP)
