Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. június 1., kedd a tavaszi ülésszak 35. napja - A Magyar Köztársaság és az Európai Szabadkereskedelmi Társulás között Genfben 1993. március 29-én aláírt szabadkereskedelmi megállapodás, valamint a Magyar Köztársaság és a Finn Köztársaság között Genfben 1993. március 29-én aláírt kétoldalú mezőgazda... - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - DRAGON PÁL (FKgP)
2627 Elnök Úr! Tisztelt Ház! Új mezőgazdasági hitelkoncepció kialakítása és az agrárbankhálózat kiépítése mellett a nemzetközi gazdasági kapcsol atoktól reméltük és reméljük a mezőgazdaság terén a segítségnyújtást. Az EFTAval kötött szerződések nyújtotta mezőgazdasági előnyök kiharcolásáért Kádár miniszter úrnak őszinte köszönetet mond a Független Kisgazdapárt. (Bejczy Sándor: Nincs itt!) Reméljük , hogy a mezőgazdaságnak "primus inter pares" alapon való előnyben részesítése tovább fokozódik majd, és a mezőgazdaságnak a válság felé való sodródását az NGKM a továbbiakban is megnehezíti - szerződések kötésével , vagy végleges megakadályozását elősegí ti. A határozati javaslatot ezért pártunk elfogadja, és elfogadásra is javasolja. (Taps középről.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Megadom a szót Dragon Pál képviselő úrnak, független kisgazda képviselőcsoport. Felszólaló: Dragon Pál (FKgP) DRAGON PÁL (FK gP) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A magyar agrárkereskedelem szempontjából újabb jelentős állomáshoz érkeztünk az EFTA, az Európai Szabadkereskedelmi Társulás tagállamaival megkötött szabadkereskedelmi megállapodással. A közismerten még az Európai Közösségnél is szigorúbb protekcionista agrárpolitikát folytató EFTAországok piacain nagy áttörést hoznak számunkra a kétoldalú mezőgazdasági megállapodások, amelyek révén nem pusztán piacra jutási lehetőségünk biztosított, hanem komoly kedvezmén yekkel szállíthatunk is. Az EFTAországokba irányuló exportunkban fontos szerepet töltenek be a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek. Míg az a hét állam viszonylatában a kivitel csaknem egyötödét jelenti, addig ez az arány egyes országokban - mint pé ldául Svédország és Svájc esetében - 3638, illetve 3234%ot is elér. A tárgyalások elhúzódása abból a szilárd magyar álláspontból fakadt, hogy Magyarország kiemelt szerepet adott az agrárszektornak, és mindvégig ragaszkodott a magyar agrárexport feltétel einek nagymértékű javításához. Így jelentős kedvezményekkel exportálhatunk a megállapodások hatálybalépésével több tízezer tonna különféle agrárterméket - például húst, zöldséget, gyümölcsöt, tejtermékeket, feldolgozott készítményeket, továbbá bort. Az 199 2. évi exportra vetített, az EFTAországokba irányuló agrárkivitelünk kétharmada részesült kedvezményekben. Részünkről - a magyar részről - a mezőgazdasági termékekre csupán Ausztria és Finnország kapott némi kedvezményt. Norvégia és Izland csak tengeri ha lra, Svédország - nem jelentős mennyiségű - feldolgozott termékre. Tisztelt képviselőtársaim! Míg az EFTAországok kedvezményei magyarországi piaci helyzetüket alig befolyásolják, addig azok számunkra jelentős mértékű, gyakran támogatás jellegű koncessziók révén javuló versenypozíciókat eredményeznek, és ezzel agrárexportunk dinamizálását jelenthetik. (12.20) A megállapodási rendszer elvi lehetőség a benne foglalt kedvezmények realizálására. A megállapodási rendszert, a gyakorlati megvalósulást befolyásolha tja, hogy Magyarországnak megfelelő mennyiségű export árualappal kell rendelkeznie, és így éljen a számára biztosított kedvezményekkel. Tisztelt Országgyűlés! E röviden vázolt érvek alapján képviselőcsoportunk támogatja a Magyar Köztársaság és az Európai S zabadkereskedelmi Társulás között Genfben, 1993. március 29én aláírt szabadkereskedelmi megállapodást, valamint támogatjuk a Magyar Köztársaság és a Finn Köztársaság között ugyanekkor megkötött mezőgazdasági megállapodást. Köszönöm a figyelmet. (Taps.)
