Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. június 1., kedd a tavaszi ülésszak 35. napja - A Magyar Köztársaság és az Európai Szabadkereskedelmi Társulás között Genfben 1993. március 29-én aláírt szabadkereskedelmi megállapodás, valamint a Magyar Köztársaság és a Finn Köztársaság között Genfben 1993. március 29-én aláírt kétoldalú mezőgazda... - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - KÓSA LAJOS (FIDESZ)
2624 A külső feltételek jelenlegi kedvezőtlensége ellenére hiszek abban, hogy Eu rópa nyugati és keleti fele között a gazdasági különbségek növekedése az EFTAországokkal kibővülő közösségnek sem érdeke. Így nem kétlem, hogy a recesszió elmúltával és a nyugateurópai integráció belső zavarai folyamatos feloldódásával a visegrádiak inte grálásához fűződő nyugati érdekek kifejezésre jutnak. Éppen ezért hazánkban mindazoknak, akik ma az európai integrálódással kapcsolatos kételyeiket hangoztatják, a nyugateurópai gazdasági együttműködésben és kereskedelemben való részvételünkkel kapcsolato s azok akadályait, nehézségeit, az e téren hozandó áldozatokat tartják szükségesnek hangsúlyozni, csak azt üzenem: a modernizáció és a piacgazdaság kiépítése, a magasabb életszínvonal biztosítása a régi eszközökkel és kapcsolatrendszerben nem lehetséges. A paternalista gyámkodáshoz való ragaszkodás, az érintetlenebb piacok felé fordulás helyett tehetségünkkel, igyekezetünkkel és hitünkkel keressük azokat az utakat és módokat, amelyekkel elérhető a rendszerváltozáskor a túlnyomó többség által osztott, szinte egyetemesen elfogadott cél: a fejlett szociális piacgazdaság létrehozása. Ne a védelemre szorultságunkat vagy a másik fél önzését emlegessük tehát, hanem használjuk ki a rendszerváltozással megnyílt új lehetőségeket és számokban is megnövekedett eszközöke t. Úgy az európai megállapodás, mint az EFTAországokkal létrehozott, a mostani ratifikáció tárgyát képező megállapodások ezen eszközök és lehetőségek közé tartoznak. Az európai megállapodás kereskedelemmel és a kereskedelemmel összefüggő kérdésekről szóló részét tavaly március elsejétől alkalmazott ideiglenes megállapodás már igazolta, hogy egy aszimmetrikus szabadkereskedelmi szerződés jobb lehetőségeket kínál Magyarország számára céljai eléréséhez. Csupán néhány számot emlí tve: 1993ban az Európai Közösségekbe irányuló exportunk 14,4%kal nőtt, miközben teljes exportunk növekedése csak 7%os, az EFTAországokba menő kivitel pedig 3%os volt. Nem a most említett megállapodások az okozói tehát annak, hogy a magyar gazdaság 199 3. I. negyedévi mutatói nem hozták meg a remélt eredményeket. Az EKval már alkalmazott és az EFTA tagországaival ez év július elsejétől működtetni kívánt megállapodásrendszerek kínálta potenciális előnyök kihasználása jó minőségű, magas követelményeknek m egfelelő árualapokat feltételez és alapvetően ez határozza meg a magyar export növekedésének a lehetőségeit. Az exportképes árualapoknak a növeléséhez viszont devizális intézkedések, illetve a középvállalkozásoknak nyújtandó kedvezményes hitelek és exportö sztönző eszközök javítása az, ami meghozhatja a kívánt eredményt, és nem a bezárkózás és a korábbi, csődbe vivő és zsákutcás kapcsolatokhoz való visszatérés. Mindezek előrebocsátásával tisztelt képviselőtársaimnak az EFTAszerződést megerősítésre ajánlom. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Megadom a szót Kósa Lajos képviselő úrnak, Fiatal Demokraták Szövetsége. Felszólaló: Kósa Lajos (FIDESZ) KÓSA LAJOS (FIDESZ) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az EFTAszerződésről szóló ratifikációs v itával, illetőleg a vita lezárulásával úgy gondolom, hogy egy igen jelentős gazdaságpolitikai folyamat is lezárul Magyarország számára. Ez a folyamat röviden úgy jellemezhető, hogy a gazdaságpolitikai oldalú külgazdasági reorientáció - ami nagyon csúnya ki fejezés, és magyarul azt jelenti, hogy az a külgazdasági kapcsolatokban jelentkező irányváltás, amelyik a KGSTösszeomlásával szükségessé vált a magyar gazdaság számára , ennek a folyamatnak a gazdaságpolitikai oldala lezárult.
