Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. február 1. hétfő, a tavaszi ülésszak 1. napja - A nyugellátások, baleseti nyugellátások és egyéb ellátások emeléséről, illetve kiegészítéséről szóló országgyűlési határozati javaslat vitája - ELNÖK (Szabad György): - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - HASZNOS MIKLÓS, DR. (KDNP)
27 Nos, ez a jóléti Svédország a következő költségvetési évet tulajdonképpen 17 milliárd korona csökkentéssel és megtakarítással tervezi. Milyen áron? Olyan áron, hogy példáu l a korengedményes nyugdíjazás alsó határát - korengedményes, és nem rendes nyugdíjazás - 62 évben határozza meg. Annál lejjebb nem lehet még korengedménnyel sem nyugdíjba menni. A táppénz első napjára semmi táppénzt nem fizet, majd a korábbi 90% táppénz h elyett 75%ot, és ami ezt a törvényjavaslatot illeti, amivel most mi küszködünk, a nyugdíjak reálértékének megőrzési automatizmusát egyszerűen felfüggeszti. A költségvetési tervezet 200 milliárd forint deficitet tartalmaz, de így is a legnagyobb részt - 11 7 milliárd forintot - az egészségügyre és a szociális ellátásra fordítják. Tehát, amikor egy példának tekintett jóléti államot ily mértékben érint az általános recesszió, akkor milyen reményekkel ígérhetünk vagy igényelhetünk egyáltalán teljes körű és mind enki számára jó megoldást egy rendszerváltoztatással és gazdasági átalakulással küszködő állam nevében és részéről? Ismereteink szerint az Érdekegyeztető Tanácsban történt 1992 szeptemberében az a megállapodás, hogy az 1993. évre a nyugdíjak emelése 14%os lehet. Na már most, az első jogi probléma rögtön itt adódik. Ugyanis, akkor is hatályban volt, és jelenleg is - itt, a vita napján is - még hatályban van a tavaly módosított 1975. évi II. törvény 44. §ának (7) bekezdése, amely úgy szól, hogy a nyugellátá sok éves emelését az éves nettó átlagkeresetnövekedésnek megfelelő mértékhez imperatíve - tehát kell megfelelő mértékben - kell emelni. (17.30) Tehát ez nem egy általános felhatalmazás, ez nem egy diszpozitív szabály, ha akarom, igen, ha akarom, nem, hane m ez egy imperatív szabályként mondja ki, hogy kell emelni. Ezek után teljesen jogosan tettem fel a kérdést, mint jogász önmagamnak és a tisztelt Háznak, ki tudta 1992 szeptemberében, hogy 1993ban mennyi lesz a nettó átlagkeresetek emelkedése akkor, amiko r a bérszabályozást felszabadítjuk? Semmiféle előzetes információ nem állt rendelkezésre abban a vonatkozásban, hogy 1993ban mennyivel fognak emelkedni a nettó átlagkeresetek. Tehát egy olyan megállapodás, ami mögött ez a jogszabály ellentmondásban, kontr adikcióban van. Ezt biztonsággal megállapítani, tehát amihez ez a jogszabályi feltétel köti a nyugdíjemelést, kizárólag az év végén lehet. Mégpedig úgy lehet megállapítani, hogy a keresetnövekedést az összes kifizetett bérek, jövedelmek stb. elosztva az ös szes foglalkoztatott létszámával, ez ki fog adni egy átlagkeresetet. Ha ezt viszonyítom az előző évhez, akkor kijön egy százalék, hogy mennyi volt a nettó átlagkeresetnövekedés. Ezt sokkal biztosabban és egyértelműbben meg lehet állapítani, mert itt nincs vita arról, hogy egyéves átlagkeresetnövekedés január 1től december 31ig terjedő időszakra vonatkozik. Amikor már nyugdíjemelésről van szó, akkor az már vita kérdése, hogy ki honnan és hogyan számítja ezt a bizonyos nyugdíjnövekedést. Csak néhány variá ciót említek. Lehet a nyugdíjak tömegéhez viszonyítani: ennyi milliárd volt az előző évben, ebben az évben annyi milliárd, ez is kiad egy viszonyszámot, egy százalékot. Lehet az egy főre jutó éves nyugdíjhoz. Vagyis azt mondom, hogy kifizettem ennyi nyugdí jat, teljes jogú öregségi nyugdíjat, ez ennyi nyugdíjasé volt, elosztom azok számával, elosztom 12vel, kijön egy egyhavi nyugdíj. Ezt viszonyítom az előző évhez és a tárgyévhez, itt is kijön egy viszonyszám. De lehet úgy is értékelni, hogy figyelembe vess zük az áthúzódó hatást. Nagyon sok vita és támadás hangzik el hol ennek, hol annak a számítási módszernek az alkalmazására. De könyörgöm, csak éppen a jogszabály nem ad eligazítást, hogy figyelembe kelle venni, lehete venni és milyen mértékben az áthúzód ó keresetnövekedést. Miért pont szeptembertől? Miért pont 1992. szeptembertől '93 szeptemberéig tart ez az év, a nyugdíjak emelkedésének éves átlaga, amikor a költségvetés éve, a társadalombiztosítás költségvetése január 1től december 31éig tart, és a ga ranciát vállaló állami költségvetés, amelyik a szolgáltatások fedezetére garanciát vállal,
