Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. május 25. kedd, a tavaszi ülésszak 34. napja - Kérdések: - KULIN SÁNDOR, DR. (MDF) - ELNÖK (Vörös Vince): - SURJÁN LÁSZLÓ, DR. népjóléti miniszter:
2546 Kérdés: Dr. Kulin Sándor (MDF) - a népjóléti miniszterhez - Milyen szabályozás érvényes jelenleg a magyar állampolgárok külföldi gyógykezelésének feltételeire és a gyógykezelés finanszírozási lehetőségeire? címmel KULIN SÁNDOR, DR. (MDF) Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszter Úr! A szociális és egészségügyi miniszter 1988. évi 1 0. számú rendeletében rendelkezett magyar állampolgárok külföldi gyógykezelésével kapcsolatos kérdésekről. E rendelet szabályozza többek között, hogy mikor indokolt a biztosított magyar állampolgár külföldi gyógykezelése, illetve, hogy milyen orvosi javasl at kell a külföldi gyógykezelés elindításához. E rendelet szerint a társadalombiztosítás költségvetésében e feladatokra célelőirányzat szerepel. Ezzel kapcsolatban kérdéseim: Az elmúlt évek tapasztalatai szerint a költségvetési célelőirányzat az igények ki elégítésére elégséges volte? Kellette jogos igényt költségfedezethiány miatt elutasítani? A támogatás mértékéről jelenleg és a jövőben ki vagy milyen szerv dönt? A nyilvánosság előtt ugyanis gyakran szerepelnek megrázó felhívások külföldön történő életm entő jellegű gyógykezelésre irányuló adakozásra. Kérdéseim: Ezekben az esetekben az orvosi szakvélemény nem támasztja alá a külföldi gyógykezelést, tehát szakmailag nem indokolható igényről vane szó vagy költségfedezethiányról? A fentieken túlmenően megk érdezem, hogy ideiglenes vagy tartós jelleggel külföldön tartózkodó magyar állampolgárok akutan indokolttá való egészségügyi ellátása finanszírozásának mi a törvényes rendje? Kérem miniszter úr válaszát. (Taps.) ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm. Felkérem dr. Surján László népjóléti miniszter urat, a feltett kérdésekre szíveskedjék válaszolni. Dr. Surján László népjóléti miniszter válasza SURJÁN LÁSZLÓ, DR. népjóléti miniszter: Köszönöm a szót, Elnök Úr, és köszönöm a kérdést, tisztelt képviselőtársam, hiszen o lyan területre irányítja most egy pillanatra a Ház figyelmét, amelyben nagyon sok tévedés, illetve nem kielégítő információ kering közöttünk is, meg a társadalomban is. Valóban, az említett rendelet - az a bizonyos 10/1988as - rendezi a kérdést, és ez a k érdés úgy van elrendezve, hogy amennyiben indokolt a külföldi gyógykezelés, akkor ennek a magyar társadalombiztosítási kiadások terhére kell megtörténnie. Csak a teljesség kedvéért mondom el - amit képviselőtársam nyilván jól tud , hogy az indokoltságot m eghatározza a rendelet és meghatározza a gyakorlat, a szakmailag illetékes országos intézet hív össze erre a célra egy bizottságot, és ez a bizottság dönti el, hogy a szóban forgó betegség, illetve a szóban forgó beteg gyógyítására vane Magyarországon meg felelő kapacitás. Ha nincs, akkor megoldhatóe a beteg gyógyítása úgy, hogy - ugyancsak a társadalombiztosítás költségvetésének a terhére - idegen állampolgárságú szakértőt, tehát különlegesen hozzáértő orvoskollégát hívunk be konzíliumra Magyarországra, v agy pedig a beteget kell kiküldenünk. Amennyiben az orvosi szakvélemény ez utóbbit támasztja alá, akkor ennek a kiküldésnek - úgy, ahogy képviselőtársam mondta - egy célkeret áll rendelkezésre. A konkrét kérdésére azt tudom mondani, hogy az elmúlt évek fol yamán ez a célkeret rendelkezésre állt, és nem kellett magyar állampolgárt érvényes, alátámasztó orvosi lelet birtokában elutasítani pénzhiány miatt. A kérdéssel, a lakosság előtt felmerülő gyűjtési akciókkal kapcsolatban: nagyon sok esetben ilyenkor egyéb ként a társadalombiztosítás szakemberei vagy a Népjóléti Minisztérium igyekszik
