Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. május 25. kedd, a tavaszi ülésszak 34. napja - A közoktatásról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szűrös Mátyás):
2530 gyakorlásának, végső soron a világnézet megválasztásának joga ugyanis a gyermekkorú állampolgáré - és nem a szülőé. Még akkor is így van ez, ha ez a döntés valóságosan és hitelesen csak az iskolába járás vége felé születhet meg. A törvényjavaslat nem tiltja a gyermek méltóságának és jogainak megsértését, és elő sem írja ezek tiszteletben tartását. Nem vigasztal bennünket az sem, hogy ugyanakkor nem írja elő a gyermek kötelezettségét arra, hogy az isk olában vele foglalkozó felnőtteket, illetve kortársait tiszteletben tartsa. A gyermek jogairól szóló, 1989. november 20án New Yorkban elfogadott és hazánk által két évvel később megerősített egyezmény leginkább a tanulók jogainál hiányzik. Mindazok a köve telmények, amelyeket képviselőtársaim nem féltek elismerni a Magyar Köztársaságra nézve 1991 novemberében, elfelejtődtek, amikor a tanulói jogok felsorolása nélkülözi ezeket. Tisztelt képviselőtársaim! Ugye, joga van a gyerekeknek az egyesülésre? Ugye, jog a van a gyerekeknek a békés gyülekezésre? Ugye, joga van a gyerekeknek a véleménynyilvánításra, a tájékozódásra, a meghallgattatásra az iskolában is? Amint ebben már egyetértettünk '91ben, véleményem szerint nem lesz akadálya, hogy erre vonatkozó módosító indítványainkat most is megerősítsék. A törvényjavaslat nem szakít az 1945 utáni oktatási rendszerrel abban a tekintetben sem, hogy a diákok önszerveződésének, önkormányzatának kérdését szabályozatlanul hagyja vagy paternalista módon szabályozza. Ma nem t ehetjük meg, hogy figyelmen kívül hagyjuk: a magyar társadalom egyetlen esélye arra, hogy belső erőit mozgósítsa - az önkormányzás kereteinek legszélesebben való kialakítása. A törvényjavaslat a diákönkormányzatot - tegyük hozzá, a szülők iskolahasználói, sőt iskolafenntartói önkormányzatát is - az iskola szolgálóleányának tekinti. Ezzel nemcsak alapvető politikai jogokat sért, de voltaképpen elveti azt is, hogy e gyermekek és szüleik lényegében tulajdonosai is az iskolának, s mint ilyenek, a tervezett szab ályozáshoz képest eszmei nagyságrendekkel szélesebb jog- és hatáskör illeti meg az önszerveződés alapján létrejött társulásaikat. Politikailag és jogilag egyaránt tarthatatlan az a helyzet, hogy a diákönkormányzat nem jogosult saját szervezeti és működési szabályzatát saját hatáskörében elfogadni. Hadd dönthessen maga a diák! A tanárnak is ez a jobb. Nem tagadjuk a nevelők jogát és alkalmasságát arra, hogy a gyerekek önkormányzatát a lehető legjobban irányítsák tanácsaikkal, tevékeny részvételükkel, támogat ásukkal, megértésükkel befolyásolják, de azt nem fogadhatjuk el, hogy minden, az előzőkben felsorolt puha eszköz mellőzésével, hatalmi szóval lehessen megakadályozni minden, a törvény keretei között jogszerű diákkezdeményezést. Ezért kívánok módosító javas lataimban a diákönkormányzat és a diákok képviseletének kérdéseit illetően alapvető változtatásokat javasolni a törvény tartalmában. Tisztelt Országgyűlés! Amióta a gyermeki jogokkal foglalkozom, sokan - természetesen felnőttek - vetették szememre: folyvás t a gyermekek jogairól beszélek, és nem ejtek szót kötelességeikről. Anélkül, hogy tagadnám az utóbbiak létjogosultságát, hadd idézzek figyelmükbe egy fontos történelmi párhuzamot. Vajon miért csak a jogokról szólt a faranciák ma is érvényes, minden emberi jogi törekvés alapjául szolgáló deklarációja? Azért, tisztelt képviselőtársaim, mert a francia történelemben - és tegyük hozzá, az emberiség addigi történelmében is - az emberi törvények túlnyomórészt az alávetettek, a kiszolgáltatottak kötelességeiről sz óltak. A gyermekjogi egyezmény számomra a huszadik század utolsó nagy emberi és polgárjogi nyilatkozata, amely utolsóként ugyan, de kimondta minden kor legalávetettebb, legkiszolgáltatottabb embercsoportja, a gyermekek jogait, és ezzel egésszé tette azt a sok évezredes történelmi törekvést, hogy az embereknek, a gyerekeknek is lehetőségük legyen saját sorsuk irányítására. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Megadom a szót Nádori László képviselő úrnak, Szabad Demokratá k Szövetsége. Felszólaló: Nádori László (SZDSZ)