Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. május 25. kedd, a tavaszi ülésszak 34. napja - A villamos energia fejlesztéséről és elosztásáról szóló 1962. évi IV. törvény és a gázenergiáról szóló 1969. évi VII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Dornbach Alajos): - SZALAY GÁBOR (SZDSZ)
2515 Először is megemlíteném azt, hogy nem teljesen értem, hogyan került ismét elénk ez a törvénymódosító javaslat. Ez olyan, mint egy Loch Nessi szörny, teljes szörnyűségében és csúnyaságában újból és újból fölbukkan it t előttünk; most van előttünk harmadszor, és még mindig nem sikerült lezárni az általános vitát. Körülbelül két éve vitatkozunk ezen. Mindezzel párhuzamosan a miniszter úr, az ipari és kereskedelmi tárca vezetője talán egy hónappal ezelőtt tett itt a Parla ment előtt nekem egy ígéretet - egy interpellációra válaszolva , hogy július 1jéig benyújtja az új gázenergiatörvényt és az új villamosenergiatörvényt. Tehát egyszerűen nem igazán értem, hogy most hogy került ismét elénk ez a már többször visszaadott é s a vitában alkalmatlannak talált törvénymódosítási javaslat. No de csodálkoztunk itt már egypárszor a Parlamentben más dolgokon is, más furcsaságokon is - hát ennek van sora… Ezen túlmenően azonban egy kicsit lényegibb dolgokra szeretnék kitérni. Folyik a z ország gazdaságának, az ország teljes energetikájának földgázalapokra történő átvezérlése. Hiszen jól tudjuk, hogy a lakossági földgázhálózat bővítése jelentős iramban és jelentős erőkkel folyik. Ugyanakkor azt is tudjuk, hogy a közeljövőben megépítendő erőművek, a kombinált ciklusú erőművek szintén mind földgázbázisra tervezettek. Az egész energetika súlyponti eltolódásáról beszélhetünk, és tulajdonképpen mindez összhangban van az energiapolitikai koncepcióban… hát… tudomásul vettekkel - talán emlékszünk rá, hogy márciusban, két hónappal ezelőtt fogadtuk itt el a Parlamentben ezt a koncepciót , s ennek az a központi eleme, hogy a magyar energetika az elkövetkezendő időszakban egyre inkább a földgázbázisra fog támaszkodni. Tehát ami most a gyakorlatban fo lyik, az tulajdonképpen konform a koncepcióban elfogadottakkal. Ugyanakkor, amikor tapasztalhatjuk ezt a nyomulást a földgáz irányába, és tapasztalhatjuk azt, hogy itt kopogtatnak türelmetlenül külföldi beruházók, akik a gáziparban érdekeltek - British Gas , Gas de France és lehetne még sorolni tovább , akik szeretnének befektetni és szeretnének megjelenni itt a magyar piacon, tulajdonképpen tehetetlenül állnak, szintén mintegy két év óta, és bár megkezdődött kétszer is a gázszolgáltatók privatizációja - le galábbis tenderkiírás kétszer is ki lett bocsátva, mind a kettő vissza lett vonva , s most mindenki zavarban van, mert nem tudja, hogy hogy is állnak a dolgok, miért késik a gázszolgáltatók privatizációja ennyire. Hogy késik, annak én négy okát tudnám elm ondani. (10.40) Mindjárt az első az, amiről már tulajdonképpen beszéltünk, hogy nincs gázenergiatörvényünk, illetve van egy, az 1969. évi - ha jól emlékszem - IV. törvény, de az totálisan elavult, alkalmazhatatlan, olybá vehető, mintha nem is létezne. Teh át nincs törvényünk. Ilyen foltozgatással próbálkozunk, mint aminek most vagyunk tanúi. Megjósolható, hogy ez lényegi változást nem fog hozni, a befektetők bizalmának megnyerésére nem alkalmas, és tulajdonképpen semmi célt nem lehet vele elérni, különösen a beterjesztett formában nem. Ezért én is csak azt tudom tenni - amit egyébként Zsebők képviselőtársam már említett , azt hiszem, épp most mondom el negyedszer ebben a Parlamentben, hogy kérjük, várjuk és reméljük, hogy Latorcai miniszter úr be tudja tart ani ígéretét, és itt lesz előttünk július 1. előtt az új gázenergiatörvény. A másik oka, amiért késik a gázszolgáltatók privatizációja, az az, hogy nem rendezettek a tulajdonviszonyok. Nem kívánok itt sem ismétlésekbe bocsátkozni, hiszen ez a fő oka annak , amiért ezt az előttünk lévő törvénymódosítási javaslatot a Parlament már kétszer visszadobta, és két év után még most is itt nyűglődünk rajta, mert nem egyezik a Parlamentben kialakult tulajdonképpen hatpárti konszenzusos vélemény azzal, mint amit a Korm ány itt ránk erőltetni igyekszik; hozzáteszem, teljesen hiábavalóan. Nevezetesen: minden parlamenti párt meg van győződve arról, hogy a közműfejlesztési hozzájárulások után, amiket erőpozícióban eddig a gázszolgáltató vagy az állam beszedett - hiszen ez vo lt a feltétele annak, hogy a háztartásokban a gáz bevezetése megtörténhessen - a tulajdonjogot magánál tartotta - tehát úgy gondoljuk, hogy rendezett tulajdonviszonyokat kell teremteni. Nem léphetünk tovább anélkül, hogy ezek a már megelőzően beszedett köz műfejlesztési hozzájárulások
