Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. május 25. kedd, a tavaszi ülésszak 34. napja - A villamos energia fejlesztéséről és elosztásáról szóló 1962. évi IV. törvény és a gázenergiáról szóló 1969. évi VII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Dornbach Alajos): - SZALAY GÁBOR (SZDSZ)
2516 ne legyenek részvény vagy tulajdon formájában azok javára forgatva, akik eddig finanszírozták a gázműfejlesztésnek legalábbis egy részét, tehát az önkormányzatok vagy maga a lakosság javára. Tehát a második dolog az, hogy rende zett tulajdonviszonyokat kell kialakítani ahhoz, hogy egyáltalán elkezdődhessen a gázszolgáltatók privatizációja. A harmadik nagyon lényeges dolog - és erről bizony kevés szó esik, és jobb lenne, ha a Kormány időben hívná fel a lakosok figyelmét erre a nag yon lényeges dologra - nevezetesen az, hogy a földgázfogyasztói árak Magyarországon ma mélyen a világpiaci árak alatt vannak, dotáltak. Előttem van egy diagram, ami tulajdonképpen kettős anomáliára hívja fel a figyelmet a magyar földgázárrendszert illetően . Európa összes országában a nagyüzemi földgázfogyasztói ár olcsóbb, mint a háztartási - logikus egyébként, hiszen a nagyfogyasztóknak általában mindenben kedvezményt szoktak adni, és ez így van Európa - mondjuk - konszolidáltabb gazdasággal rendelkező rés zeiben. Nálunk a dolog pont fordítva van, nyilvánvalóan politikai, szociálpolitikai meggondolásokból keresztfinanszírozás történik és történt a megelőző időszakban. Ezért nálunk a háztartási földgáz fogyasztói ára alacsonyabb, mint a nagyüzemi. A háztartás i földgáz fogyasztói ára nálunk - ha jól emlékszem - 89 forint lehet köbméterenként, ezzel szemben Európában 25 és 35 forint között van átkonvertálva magyar pénzre. Mit jelent ez? Nem kell hozzá nagy bölcsesség és nagy előrelátás, belátható, hogy ez a mos tani helyzet nem tartható hosszú időn keresztül. Azt mondhatnám, hogy nagyon rövid ideig tartható, és bizony a lakossági földgáz ára törvényszerűen jelentősen fog emelkedni Magyarországon, a mostani árarányokat figyelembe véve akár duplájára, esetleg három szorosára. Hiszen nemcsak arról van szó, hogy a világpiaci ártól tényleg mélyen elszakadt és dotált a magyar háztartási földgáz fogyasztói ára, hanem arról is, hogy egy IMFmegállapodás kötelezi a magyar kormányt arra, hogy megszünteti az energetikai árdot ációt. A Magyar Köztársaság Kormányának ezt fennhangon kellene tudatosítania a fogyasztókban. Ezek a fogyasztók ugyanis elégedetlenek lesznek, és bizony joggal méltatlankodni fognak, ha későn derül ki mindez; ha későn derül ki, hogy nem volt elég, hogy 150200000 forintért bevezetik a földgázvezetéket a háztartásukba, és amikor ez megtörtént, akkor esetleg rövid idő múlva drasztikusan fog a földgáz ára megemelkedni. Ez előre látható. Azon túlmenően ez a harmadik oka annak, hogy a földgázszolgáltató vállalat ok privatizációja egy helyben áll és topog. Hiszen nyilvánvaló, hogy a befektetők, akik jönnének, befektetnének, fejlesztenének, és műszaki, technikai segítséget is hoznának, persze üzleti alapon gondolkodnak, és azt az egyet tudják, hogy a jelenlegi földg ázárak mellett Magyarországon nem lehet beruházni. Egy negyedik nagyon fontos szempont maradt a végére, amit feltétlenül szükségesnek tartanék megemlíteni. Pont parlamenti nyomásra, a gazdasági bizottság, illetve az energetikai albizottság hathatós nyomásá ra került be az energiapolitikai koncepcióba az a tézis, hogy mindazok a külföldi beruházók, akik Magyarországon megjelennek a földgázszektorban, kötelesek pótlólagos földgázforrásról is gondoskodni. Miért van ez? Azért, mert ez az energetikai forrásunk, a mi kétségtelenül a legkényelmesebb, a legtisztább, a legcivilizáltabb és a jelenlegi körülmények között groteszk módon a legjobban dotált a költségvetés által, nos, ennek a beszerzési forrásait illetően egy lábon állunk. Hiszen a magyar földgázipar a mai m agyar fogyasztásnak körülbelül 50%át tudja biztosítani, a másik 50%át az egykori Szovjetunió területéről hozzuk be. Ennek az egyoldalú függésnek a megszüntetése érdekében folyik a magyar földgázhálózat rácsatolása, rácsatlakozása a nyugateurópai rendsze rre. Nem teljesen egyenértékű új forrás ez, hiszen míg az egykori Szovjetunióhoz 10 milliárd köbméteres évi kapacitású vezeték köt minket, addig az új bővítés nyugat felé csak 2 milliárd köbmétert fog jelenteni. Tehát semmiképpen nem egyenértékű. De ezen t úlmenően nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy NyugatEurópa önmagában is tiszta nettó importőr földgázt illetően, a Szovjetunió szállításaira szorul a fogyasztása 15%ának erejéig.
