Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. május 24. hétfő, a tavaszi ülésszak 33. napja - A szakképzésről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Dornbach Alajos):
2498 pályakezdők csak akkor jutnak be a munkaerőpiacra, ha képzettségük sokkal magasabb az ott dolgozó időseknél, és a munkaadó számára ebből várható haszon magasabb, mint az elbocsátásokból adódó költségek. Ez csak akkor várható, ha az állam is erőfeszítéseket tesz a képzés színvonalának emelésére, s a fiatalokat csak igényes, teljes értékű képzésben részesíti, s az oktatáspolitika garan ciát vállal ezért. Ez a garanciavállalás nem teljesíthető, ha a jövőben a kormányzat csak a közismeret- és a szakmai elméleti oktatást kívánja vállalni, a gyakorlati képzést pedig minden további nélkül átengedi a gazdaságnak. Elfogadva, hogy a magyar szakk épzés a gazdaságba integrálódva létezett mindeddig, lépéseket kell tennünk fiatal polgártársaink jogainak védelmére is. Érdekeltté kell tennünk a vállalkozókat a fiatal munkavállalók felvételével kapcsolatos konfliktusok vállalására, és biztosítékot kell n yújtanunk a tanulóknak, hogy tanulmányaikat a gyakorlati képzést nyújtó cég csődbe jutása ellenére máshol is folytathatják. A szakképzési törvényt kedvezőtlen gazdasági feltételek között kell megalkotnunk. Ilyen körülmények között lehetetlen olyan törvény kidolgozása, amely egyaránt megnyugtató teret ad a tanulói érdekvédelemnek és a munkaadói oldal érdekképviseletének. A tanulói érdekképviselet sérül, amikor a tanulói juttatásokat megszabjuk a minimálbér 10%ában, és nem definiáljuk, hogy a fiatalkorúak cs ak teljes értékű szakképzésben vehetnek részt. El kell kerülnünk annak a lehetőségét, hogy a vállalkozások pusztán ingyen munkaerőként használják a tanulókat, ugyanakkor erre biztos garanciánk valószínűleg soha nem lesz. Bár a tervezet a szakmai vizsga ker etei között a kimeneti ellenőrzést kiterjeszti a gyakorlati képzés eredményére is, de minden olyan visszaható garancia nélkül, mely arra ösztökélné a képzést nyújtó gazdálkodási szervezetet, hogy a tanuló meg is feleljen ezen a vizsgán. Tisztelt Országgyűl és! Összefoglalva tehát véleményünket, elfogadjuk a munkaügyi kormányzatnak azt az alapkoncepcióját, hogy a szakképzést a piacgazdaság követelményei szerint át kell alakítani. Megítélésünk szerint azonban, a törvényben meghatározott átfogó reformok szakmai és technikai feltételei az elmúlt három évben még nem jöttek létre, ezért ezt a törvénytervezetet ma így nem lehet elfogadni. A törvény világos célja egy kell, hogy legyen: szabályozza az első szakmához jutást! Alapelvünk ennek a szabályozásában a mindenk i számára teljes értékű szakképzettség elérése. Másodszor: a gazdaság igényei szerinti átalakítás a gazdaság kompetenciájának növelését feltételezi, igazi érdekegyeztetést. Harmadszor: a gazdaság erősítése maga után kell, hogy vonja a tanulói érdekérvényes ítés erősítését. A FIDESZ a törvény átalakításában elsősorban a tanulói érdekérvényesítés erősítését szeretné viszontlátni. Végül pedig a tízosztályos végzettség és/vagy az alapvizsga megkövetelése lehetetlen szakmunkásszinten. A nemzetközi tapasztalatok a lapján a mai gyakorlatot is lazítani kell, a mai dolgozók iskolája helyett a szakmatanulás elkezdéséhez szükséges alapismereteket a pályaválasztás előkészítésével kombináló, funkcionális tanfolyamok bevezetését tartjuk szükségesnek. (19.20) Tisztelt képvis előtársaim! Sajnos, az általunk megjelölt célok egyetlen garanciáját sem találjuk meg a törvénytervezetben, így ebben a formában elfogadni nem tudjuk. A jelen törvénytervezet utópiáit nem tartjuk alkalmasnak a parlamenti tárgyalásra, javasoljuk tehát az al apos átdolgozását. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (Dornbach Alajos) :
