Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. május 24. hétfő, a tavaszi ülésszak 33. napja - A közoktatásról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szűrös Mátyás):
2482 kívánja tartani az oktatásügyet. Jól példázza ezt az Országos Köz művelődési Tanács. A kezdeti tervek szerint közvetlenül a köztársasági elnök alá tartozó testület lett volna; jelenlegi formájában pusztán egyike a miniszter tanácsadó szerveinek. Másik jele a centralizációnak a regionális oktatási központok létrehozása. Ö nmagában persze nem baj, hogy felállították ezeket. A baj ott és abban van, hogy jogszabályi meghatározásában egyszerre vannak jelen a hatalmi és szolgáltatási elemek. Szerencsésebb lett volna csak szolgáltató jellegű intézményeket létrehozni, mivel az ell enőrző, számonkérő szerepet úgyis betöltik az iskola fenntartói. Centralizációs elképzelésekre utal a tervezetben jelzett tantervi rendszer is, az általános, az ágazati kerettanterven keresztül az egyes felé való haladásában, amely potenciálisan a pedagógu sok munkájának erőteljes megkötését, illetve annak lehetőségét hordozza magában. Feleslegesnek és pusztán időhúzásnak tűnik a 13. évfolyam bevezetése a gimnáziumokban. Nem maradhat említetlen további megjegyzéseim sorában a tervezet felesleges bőbeszédűség e. A 3. § (2) bekezdése például felsorolja, ki mindenki alapíthat iskolát magyar honban. Kiderül, hogy minden szervezet és minden felnőtt magyar állampolgár - röviden: mindenki. Akkor minek a hosszú felsorolás? Az 5. § az óvodai nevelés és az iskolai oktat ás nyelvével foglalkozik meglehetősen liberálisan, a nemzeti, etnikai kérdésre is roppant érzékenyen. Ám csak az iskolai oktatásban teszi lehetővé, hogy a diákok részben vagy egészben más nyelven, tehát nem magyarul vagy nemzetiségük nyelvén tanuljanak. Ké szségesen ismerem el, hogy nem lenne szerencsés, ha az óvoda teljesen idegen nyelven nevelne. De az sem nevezhető okos dolognak, hogy egy szálig kizárják a többi idegen nyelvet, például az angol nyelvű foglalkozásokat az óvoda falai közül. Köztudott ugyani s, hogy ebben az életkorban tanulnak legkönnyebben nyelvet a gyerekek. Az alapelveknél rendezi a javaslat a tankötelezettség problémáját, és azt, hogy a tankötelezettség a 16. életév végéig tart, illetve amennyiben fogyatékos a tanuló, annak az évnek a vég éig, amelyben a 18. életévét betölti. Még a vége csakcsak pontos - korántsem egyértelmű a kezdet… A 6. § (2) bekezdése ugyanis ezt mondja - idézem : "Tanköteles a gyermek abban a naptári évben, amelyben a 6. életévét május 31. napjáig betölti." Eddig az idézet. A 24. § (2) bekezdése azonban alaposan megkérdőjelezi az idézet szavahihetőségét, amennyiben kimondja, hogy "5. életévének betöltésétől kezdve óvodai nevelés keretében folyó, iskolai életmódra felkészítő foglalkozáson köteles részt venni a gyermek" . Mi más ez, ha nem a tankötelezettség? Aki tanulással összefüggésben ír elő kötelező foglalkozásokat, az tankötelezettségről rendelkezik, ha másként nevezi is! Mellesleg az iskolai életmódra felkészítő foglalkozások időtartama napi négy óra. Az emberből a karatlanul is kiszakad a sóhaj: tanügyi bácsik, tanügyi nénik, engedjétek játszani a gyermekeket! A 88. § szerint a helyi önkormányzat részben vagy egészben átengedheti a tulajdonában lévő nevelési, oktatási intézmény tulajdoni vagy fenntartói jogát világn ézeti alapon szerveződő fenntartónak, ha azon gyermekek részére, akiknek szülei nem akarják elkötelezett nevelési, oktatási intézménybe járatni gyermekeiket, a nevelést és az oktatást megfelelő színvonalon biztosítja, és annak igénybevétele a gyermeknek, t anulónak, szülőnek nem jelent aránytalan terhet. Ugyane feltétel mellett akár az iskola is megszüntethető. Elfogadhatatlan, sőt roppant veszélyes fogalmazás! Ki dönti majd el, hol kezdődik az aránytalan terhelés? Elesett, isten háta mögötti kisközségekben élő emberek és gyermekeik ugyan hol tudják megkeresni és érvényesíteni az igazságukat a különböző hivatali hatalmasságokkal szemben? Akik szerint esetleg majd semmi teher sem lesz elég aránytalan, amit a kisembernek kell viselnie! Tekintettel a társadalomban tapasztalható, egyre fokozódó eldurvulásra, feltétlenül helyet kellett volna kapnia a tervezetben, hogy munkavégzés közben a pedagógus vagy az oktató közfeladatot ellátó személy, és így fokozott büntetőjogi védelem illeti meg. K öszönöm. (Taps.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) :
