Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. május 24. hétfő, a tavaszi ülésszak 33. napja - A közoktatásról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - KÁVÁSSY SÁNDOR, DR. (FKgP)
2481 túlságosan józanon áterőltetni ezt a törvényt , meg kellene keresni azt az utat, amely minden oldalon egyetértésre talál. Köszönöm a figyelmüket! (Taps a bal oldalon.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Megadom a szót dr. Kávássy Sándor képviselő úrnak, Független Kisgazdapárt. Felszólaló: Dr. Kávássy Sá ndor (FKgP) KÁVÁSSY SÁNDOR, DR. (FKgP) Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Úgy hiszem, pontosan jellemzem közoktatásunk kilenc fejezetből, három mellékletből és indoklásból álló, 100 oldalt is meghaladó törvénytervezetét, ha azt mondom, tipikus terméke korun knak, amely azt a vitatható meggyőződést hiteti el önmagával, hogy csak az a szabály lehet érvényes, és csak az érvényesülhet maradéktalanul, amely törvényben van megfogalmazva és közzétéve. Mondani se kell, hogy mindez a letűnt rendszer visszahatása, amik or meglehetősen gyakori volt, hogy fontos, sőt kiemelkedő jelentőségű kérdésekben is hoztak döntést minden törvényi, esetleg egyszerű, jogszabályi alapozás nélkül. Paradox módon mégis a hiányok tűnnek szemünkbe először, az tudniillik, hogy mennyi mindent n em fogalmaztak meg, illetve mennyi minden nem került bele a törvénytervezetbe. Hiányzik például az oktatásfilozófiai alapozás, amelyre mint szilárd bázisra épülhetne a tömör, mégis világos jogi szöveg. A tömérdek lényegest lényegtelennel vegyítő részszabál yból nem bontakozik ki a törvényi mondandó, amely nemzedékekre teremtené meg az új magyar oktatáspolitikát, mert közoktatási törvényt nem 23 évre, hanem évtizedekre szoktak hozni. Véleményem szerint részletes, aprólékos szabályozás helyett alapkérdéseket meghatározó kerettörvényre lett volna szükség, melyet majd számos más, alacsonyabb rendű jogszabály egészít ki, az abban megfogalmazott alapelvek, iránymutatások szellemében. Mit hiányolok mégis a legjobban az előttünk fekvő tervezetből, ha már erről kell beszélni? Azt például, hogy nem tudhatjuk meg, milyen követelményeknek, milyen szellemi oktatás alapján kell eleget tenni. A nemzeti alaptanterv ismerete nélkül ez persze nem is lehetséges. Nem világos, milyen modernségű oktatást, milyen tudásanyagot képze ljünk a szabályhalmaz mögé. Valamirevaló tervezetből nem hiányozhatnának a vizsgakövetelmények. Enélkül értelmetlenség hosszan fejtegetni a különböző vizsgalehetőségeket. Száz leírás, felsorolás sem pótolhatja hiányát. Hiányolom a finanszírozás kérdésének nyílt, egyenes meghatározását. Annyi mindenről van szó ebben a tervezetben, pont erre miért nem jutott hely? (18.00) Tisztelettel kérdezem, hogy normatív vagy csoportos finanszírozásra gondolnake a tervezet készítői? Részletesen tanulmányozva a tervezetet sem sikerült rájönni arra, hogy miként alakul az átjárhatóság az egyes iskolatípusok között. Újdonságként hozza a javaslat a tízosztályos általános iskolát. Ám látható, hogy aki legkésőbb 14 éves korig nem lép át valamelyik másik középfokú iskolába, az má r csak a szakmunkásképzést választhatja, illetve a tizedik évfolyam után a tanulás abbahagyását. Középiskolába a 4. és 6., illetve 8. osztály elvégzése után lehet átlépni vizsga nélkül. Ezek szerint feltételezve van a tudásanyag ekvivalenciája az általános és középiskolai képzés között, hisz a 8. után átlépőnek is azt kell tudnia elvileg, mint aki már évek óta gimnazista. Akkor minek a dolgoknak ez a túlbonyolítása? Kérdés viszont, aki nem bírja vagy nem szereti a középiskolát, visszamehete az általánosba. Eleddig csak azokat a vonatkozásokat érintettem, amik nem tűnnek ki a törvénytervezetből. Ezzel szemben teljesen egyértelmű és világos, hogy a kormányzat továbbra is keményen, rövid pórázon
