Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. május 18. kedd, a tavaszi ülésszak 32. napja - A közoktatásról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - KOVÁCS GÁBOR, a KDNP vezérszónoka:
2384 A közoktatás reformja elképzelhetetlen iskolarendszerünkben végrehajtott változtatások nélkül. A reformoknak az oktatás hatékonyságának a növelése és a XXI. század követelményeihez való igazí tása mellett oktatási rendszerünknek az egységesülő nyugateurópai követelményrendszerhez való közelítését is szolgálnia kell, fenntartva természetesen a nemzeti értékeket és hagyományokat. A pártállam 6tól 14 éves korig az egységes tananyagú általános is kolába kényszerítette a tanulókat. Ez a 8+4es rendszer merev és differenciálatlan. Átalakulása és átalakítása - mint ismeretes - már megkezdődött. Bár világos, hogy iskolarendszerünk átalakítása személyi és tárgyi feltételek, főleg pedig elegendő anyagi f orrások hiányában csak fokozatosan valósítható meg, mégis úgy gondoljuk, szükség van a fejlesztési távlatok legalább nagy vonalakban történő kidolgozására. Az ismert tervek szerint az iskolarendszernek évekig elhúzódó átalakítása nem erős központi irányítá s alatt fog végbemenni, mégis úgy gondoljuk, szükség van az átalakítási folyamat bizonyos fokú befolyásolására a teljesen ötletszerű és egy régión belül egymással a legkisebb mértékig sem összehangolt iskolai szerkezetváltások kordában tartására. Elvben eg yetértünk azzal, hogy a törvénytervezet rugalmasabbá, változatosabbá teszi iskolarendszerünket. A törvénytervezetben elképzelt iskolarendszer azonban nem mindig egyértelmű, és emellett több helyen elsősorban a közoktatás és szakképzés egymáshoz való viszon yában jelentős mértékben eltér oktatáspolitikai elképzeléseinktől. Mi például erős, a 10. évfolyamig meghosszabbított általános iskolát kívánunk létrehozni, és a szakképzést is teljesen el kívánjuk választani az általános képzéstől. Az oktatási rendszerre vonatkozó észrevételeinket, mivel azok elsősorban a szakoktatást befolyásolják, a szakképzési törvényjavaslat kapcsán kívánom ismertetni. Nem szabad azonban az általunk vagy mások által elképzelt iskolarendszert véglegesen lezártnak tekinteni, hanem a jövő mindenkori szükségleteinek megfelelően tovább kell azt fejleszteni. Frakciónkban máris felmerült, hogy célszerű lenne a kötelező iskolai oktatást 18 éves korig kiterjeszteni. Erre vonatkozóan dr. Rott Nándor képviselőtársam módosító indítványát már megkap ták képviselőtársaim. Végül itt kívánjuk megjegyezni, hogy kiemelt erkölcsi kötelességünknek érezzük a kis falvak iskoláinak a támogatását. Az ilyen, az elvándorlás veszélyének kitett településeken az iskola nemcsak a gyerekek helybeli tanítását látja el, hanem avatott kezekben a közösség szervezője, szellemi és erkölcsi arculatának a formálója is lehet. Az ilyen sajátos munkára külön is fel kellene készíteni a hallgatókat a pedagógusképző intézetekben. Fel kellene eleveníteni az összevont osztályokkal való foglalkozás módszereit. Többet kellene hallaniuk a kis falvak és a tanyák népének szociológiájáról. Fontos, hogy iskolarendszerünk átjárhatósága biztosítva legyen. Későn érő, vagy valamilyen más okból addig nem jelentkezett gyerekeknek, fiataloknak meg ke ll adni azt a lehetőséget, hogy magasabb követelményeket támasztó iskolába léphessenek át. Ki kell dolgozni a különbözeti vizsgák rendszerét, de a magunk részéről azt is elképzelhetőnek tartjuk, hogy más iskolatípusból jött tanulók részére a tudáskülönbség megszüntetése céljából egy felzárkóztató iskolaévet tervezzenek. A közoktatási intézmények működésével kapcsolatban támogatjuk a nevelésioktatási intézmények mellett működő iskolaszékek megalakítását. Az iskolaszék mint választott testület elősegíti a fe nntartó, az iskolát használó szülő, tanuló és az intézmény együttműködését. Helyesnek tartanánk, ha a szülők olyan személyt is megbízhatnának a képviseletükkel, akinek a gyermeke az iskolának nem tanulója, de a szülők közösségének a bizalmát élvezi. Szerin tünk az iskolaszékek is hozzájárulhatnak az iskolák új szellemben történő megújulásához. A keresztény erkölcsi és világnézeti nevelés az egyházi iskolákban teljesedhet ki legjobban. Ezért mi, kereszténydemokraták mindig szívügyünknek tekintettük mindazon t örekvések támogatását, amelyek az egyházak fennhatósága alá tartozó iskolák szervezésére, illetve újjászervezésére irányulnak. Ezek számára meg kell teremteni a megfelelő személyi és tárgyi feltételeket. Ezért is
