Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. május 18. kedd, a tavaszi ülésszak 32. napja - A közoktatásról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - FODOR GÁBOR, DR. a Fiatal Demokraták Szövetsége képviselőcsoportjának vezérszónoka:
2377 szaktárcák képviselőiből álló, az állami végrehajtó szervektől feltétlen függ etlenül működő testületeknek és a belőlük összeálló Országos Közoktatási Tanácsnak kell részt vennie. Ez ugyanis nem szakmai, hanem politikai kérdés. Nem kell azonban politikai jóváhagyás tantervi elvekhez, illetve konkrét tantervekhez. Az Országos Közokta tási Tanácsnak, e politikai pártoktól és az állami végrehajtó apparátustól független testületnek legyen joga arra is, hogy az állami önkormányzati iskolák számára tankönyvnek minősítsen bármilyen kiadványt, szigorúan csak törvényességi és szaktudományos, i lletve pedagógiai szempontú véleményeztetési eljárás alapján. A magánjellegű, privát és egyházi iskolák számára e tekintetben is nagyobb szabadságot kell adni. Ugyanilyen elvek szerint látjuk megszervezendőnek az iskolák munkájának ellenőrzését és értékelé sét is. Egyik képviselőtársam sem kívánhatja azt a helyzetet, hogy minden kormányváltozás után az újabb győztes értékeinek és érdekeinek megfelelően egyegy újabb tantervi reform zúduljon az iskolákra - márpedig erre a tervezet lehetőséget ad. Tisztelt Ház ! A FIDESZ támogatta az önkormányzatiság gondolatát, az önkormányzati törvénynek azt a tisztelt kormánytöbbség által is megszavazott szakaszát, mely szerint a közoktatás központilag szabályozott, de helyi szintű közszolgáltatás. Azaz az önkormányzat felelő s azért, hogy területén gyermek iskoláztatás nélkül ne maradjon. Amíg ez a törvény nem változik, addig ezt a felelősséget az önkormányzatoktól elvenni nem lehet, sem regionális oktatási központok szervezésével, melyek politikai döntéseket kötelezően figyel embe veendő véleményükkel korlátozni akarnak, sem a helyi szabályozás lehetőségének megvonásával, sem az önkormányzat kihagyásával más fenntartók és a minisztérium között kötendő megállapodás lehetővé tételével. Az egész településen megvalósuló ellátásért felelős önkormányzat, mint politikai testület, szabadon dönt arról, hogy milyen módon és kinek a segítségével látja el feladatát. Senki nem írhatja elő számára, hogy rendelkezésre álló forrásait az egyes, önkormányzati és nem önkormányzati fenntartású isko lák között milyen arányban, milyen elvek szerint osztja el. A törvény azáltal, hogy az önkormányzatoktól vesz el jogokat a helyi oktatási rendszer ellenőrzésében, illetve lehetőséget nyit a köz- és magánszféra összemosására, a mindenkinek járó oktatásra vo natkozó szabályok és az iskolaalapítási szabadságból következő szabályok összekeverésével végső soron az állampolgárokat károsítja, csökkenti annak biztonságát, hogy ne az egyik vagy másik fenntartó elképzelésén, anyagi lehetőségein, politikai, világnézeti hovatartozásán múljon, hogy miként iskoláztathatja a szülő a gyermekét. Elengedhetetlen, hogy mint az iskoláztatási lehetőség kötelezettje, az önkormányzatok képviselete is kapjon egyetértési jogot a fontosabb tartalmi, fejlesztési döntésekben országos sz inten is. Alapvetően fontosnak tartjuk, hogy képviseltesse magát a tananyag és vizsgarendszer kulcskérdéseiről döntő, s a már említett módon független Országos Közoktatási Tanácsban a kétszintes ágazati béralkurendszer fórumain és a tanügyre vonatkozó más tervezési, pénzügyi kérdések eldöntésénél is. Másfelől viszont az önkormányzatot mint fenntartót meg kell hogy illesse az önkormányzati iskolák érdemi irányításának a joga. Az iskolák házirendjének, egy valóban szabad tankönyvpiacon történő tankönyvválaszt ásának, melyet a jelenlegi törvény az iskolák belső ügyének tekint, lehetnek olyan pénzügyi következményei, melyeket az önkormányzat el nem fogadhat. E kérdésekben tehát egyetértési jogot kell biztosítani a fenntartóknak. Tisztelt Parlament! Olyan társadal omban szeretnénk élni, ahol sem a vagyoni helyzet, sem az iskolázottság, de a különböző világnézet sem választja el végletesen az embereket egymástól. Olyan társadalomban jó élni, ahol a világnézet valóban magánügy. Magánügy annak kinyilvánítása, és magánü gy a kinyilvánítástól való tartózkodás is.
