Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. május 17. hétfő, a tavaszi ülésszak 31. napja - A munkavédelemről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Dornbach Alajos): - ILKEI CSABA, DR. (független)
2321 Ezen túl a nemzeti munkavédelmi programnak ki kellene jelölnie a munkavédelem fejlesztésének irányát, prioritását és így tovább. A törvényjavaslat előírásában ug yan érinti a nemzetközi egyezményeknek és ajánlásoknak a követelményeit, de ezek máig nem kerültek ratifikálásra. úgy érzem, hogy ez mielőbbi feladata lenne a Parlamentnek. Említettem, a munkavédelem interdiszciplináris tevékenység, ezért kapcsolódnia kell azokhoz a törvényekhez, amelyek munkaegészségügyi, társadalombiztosítási, szociális és környezetvédelmi területeket is átfognak. Az előírások nem lehetnek ellentétesek, egymást átfedők, hanem kölcsönösen erősíteniük kell a foglalkoztatás munkabiztonsági előírásait. Utalok a nők, fiatalkorúak foglalkoztatására, a munkahelyek kialakításával kapcsolatos munkavédelmi és egészségügyi követelményekre. Tisztelt Országgyűlés! A javaslatban szereplő munkavédelmi képviselő vagy munkavédelmi bizottság jelzett megvál asztása nem biztos, hogy célszerű. Felteszem a kérdést: nem lennee demokratikusabb paritásos alapon delegálni a bizottság tagjait? A 74. cikkelyre utalva, ki kellene mondani törvényileg, hogy a munkavédelmi programterv elkészítése a munkáltató feladata, n e a munkavédelmi képviselő kezdeményezze. Hasonlóan legalább minden 50 főt foglalkoztató gazdálkodó szervezetet kötelezni kellene munkavédelmi szabályzat elkészítésére. Így ugyanis elkerülhetők lennének a végtelen jogviták mulasztásoknál, előírások megsért ése esetén. Véleményem szerint ez azért is ésszerű lenne, mivel a Munka Törvénykönyve az üzemi tanácsok hatáskörébe utalja a munkavédelmi szabályzatok jóváhagyását. De ha ilyenek nem készülnek, mit hagyjanak jóvá? Meggyőződésem, ma hazánkban alapvetően új munkavédelmi szabályozási rendszerre van szükség, amely egységes biztonságtechnikai felügyeleti rendszert igényel. A munkavédelemmel kapcsolatos személyi és mentális környezeti követelmények munkaügyi, munkaegészségügyi előírásokban nevesíthetők, ám addig is szükség van a felelősség és az együttműködési kötelezettségek egyértelmű meghatározására, és a munkavédelmi törvényre alapozva a felügyeleti átfedések, hatáskörök pontos elhatárolására. Köszönöm türelmüket. (Taps.) ELNÖK (Dornbach Alajos) : Köszönöm szé pen. Következik Ilkei Csaba független képviselő úr. Felszólaló: Dr. Ilkei Csaba (független) ILKEI CSABA, DR. (független) Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az egészséges és biztonságos munkavégzés egységes feltételrendszerének szabályozása megkésett. A törv ényjavaslat terjedelmes, túlrészletezett, végrehajtási rendeletekre jellemző alkérdésekkel is aprólékosan foglalkozik. (17.40) Ugyanakkor a piacgazdaság súlyos realitásait figyelmen kívül hagyva csaknem kizárólagosan a szervezetten munkát végzőkre, illetve a szervezett munkavégzésre korlátozza a szabályozást. Ennyiben életidegen és valóságellenes. Nem oldja meg a munkavédelmi és a biztonságtechnikai felügyeletek koordinációs problémáit, amelyek a fejlett országokban egységes rendszert képeznek. Nem köti öss ze a munkavédelmet például a környezetvédelemmel, még csak nem is utal ezek egységére, nem jelenik meg a közös felelősség. A végrehajtáshoz szükséges feltételek és garanciák híján absztrakt kívánságlista a törvényjavaslat, amely ellentétben áll a munka vil ágának tényszerű realitásaival, a gazdaság, a munkaerőpiac és a szociális szféra zilált, kaotikus, kiszámíthatatlan jelenségeivel. Ezekkel az alapokkal szemben nem lehet politizálni. Az említett megkésettség legalább 45 éves. A Nemzetközi Munkaügyi Konfer encia 155ös számú egyezménye kötelezővé tette számunkra is a dolgozók biztonságára, egészségére és munkakörnyezetére vonatkozó nemzeti politika kidolgozását. Ennek a politikának a célja a munkából
