Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. február 9. kedd, a tavaszi ülésszak 4. napja - A szakszervezeti vagyon védelméről, a munkavállalók szervezkedési és szervezeteik működési esélyegyenlőségéről szóló 1991. évi XXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - BALOGH GÁBOR (független) - ELNÖK (Dornbach Alajos): - BALÁS ISTVÁN, DR. (MDF)
229 Felszólaló: Balogh Gábor (független) BALOGH GÁBOR (független) Tisztelt Elnök Úr! Képviselőtársaim! Módosító javaslatom indoklására és alátámasztására szeretnék a részletes vitában kitérni. Két kérdé st mindenképpen föl kell tenni. Az egyik, hogy kié a volt SZOTvagyon? A másik kérdés, hogyan vagy mint osszuk el? Kié a SZOTvagyon? Vissza kell mennünk a múltba egy kicsit, és akkor megállapíthatjuk, hogy azok a vagyontárgyak, amelyek a 6 szakszervezeti konföderáció által föl lettek osztva, eléggé konfúz állapotot mutatnak. Mert van a Szakszervezeti Világszövetségnek vagyona benne, van a SZOTnak vagyona benne, és egyéb érdekvédelmi szervezeteknek a vagyona is benne található. A SZOT annak idején - hogy í gy mondjam - kimúlt. Nem szüntették meg, tehát fölvetődik a kérdés, hogy létezike még a SZOT? Abban az esetben, ha azt mondjuk, hogy nem létezik a SZOT, akkor megszűntnek tekinthetjüke? Hogyha megszűntnek tekintjük, a kérdés, hogy kit illet meg a vagyon a megszűnése után? Tekintettel arra, hogy örökös nincs. Ezt az Alkotmánybíróság is megerősítette. Jelen pillanatban 1221 bejegyzett szakszerve- zet működik ma Magyarországon. Természetesen sok szakszervezet mint alapszervezet is be van jegyezve. Ha azt néz zük, akkor a volt SZOTvagyon jogos örököse lehet ez a 1221 szervezet, de lehetnek olyan szervezetek is, amelyek érdekvédelmi funkciót látnak el. És akkor már jóval nagyobb létszámról van szó. A kérdés tehát, hogy vagy mint lehet elosztani a SZOTvagyont ú gy, hogy nem tisztázzuk először, hogy kit illet meg a volt SZOTvagyon, tekintettel arra, hogy erről a SZOT utolsó kongresszusa nem rendelkezett. Véleményem szerint ennek a tisztázása nélkül a felosztást elvégezni nem lehet. Politikai módszereket alkalmazn i, rákényszeríteni az érdekvédelmi szervezetekre nem szabad. Éppen ezért tartom nagyon fontosnak, hogy az üzemi tanácsi választások minél hamarább megtörténjenek, és a véleményem szerint állami tulajdonnak tekinthető volt SZOTvagyont az állam egy kegyes a ktusként átruházhatja az érdekvédelmi szervezetekre. Hogy vagy milyen formában történik az átruházás, arra adtam be módosító javaslatot, amely szerint a volt SZOTvagyon eszmei értékét négy részre kell osztani, a negyed részeket pedig a következőképpen kel l megosztani: Egynegyed rész egyenlő arányban felosztandó az 1992. december 31i állapotnak megfelelő Vagyont Ideiglenesen Kezelő Szervezet nyolc szakszervezete, valamint a volt SZOT 19 ágazati szövetsége, illetőleg jogutódai között. Kettőnegyed részben az első üzemi tanácsi, illetve közalkalmazotti tanácsi választások összesített eredményének megfelelő arányban osztandó fel a szakszervezeti szövetségek és szakszervezetek között. S egynegyed részben - tehát a negyedik negyed - pedig vagyonközösségként a sza kszervezeteknek nem minősülő, meghatározott rétegek érdekeit képviselő egyéb szerveződések társulásáé, vagyis mindazok az érdekvédelmi tevékenységet kifejtő szervezetek vagyonhoz juthatnak, amelyek vagyonközösségen alapuló társulást hoznak létre, és ezálta l, mint a társadalmi demokrácia egyik szerveződése, megjelennek a színpadon is. Mindezt azért tartottam szükségesnek hangsúlyozni, hogy kifejezzem azokat a problémákat, amelyek a volt SZOTvagyonnal kapcsolatban fölvetődnek, és amelyek véleményem szerint e gy reálisabb, legitimebb, a társadalom számára elfogadhatóbb megoldást tesznek lehetővé. Köszönöm a figyelmet. ELNÖK (Dornbach Alajos) : Köszönöm szépen. Következik Balás István képviselő úr, a Magyar Demokrata Fórum képviselője. Felszólaló: Dr. Balás Istvá n (MDF) BALÁS ISTVÁN, DR. (MDF)
