Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. május 11. kedd, a tavaszi ülésszak 30. napja - A Polgári Törvénykönyv egyes rendelkezéseinek módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Szabad György): - BALSAI ISTVÁN, DR. igazságügy-miniszter:
2205 Ennek az intézménynek a bevezetésével olyan szervezeti forma jelenik meg a polgári jogunkban, amely megfelelő keretet ad hat szolgáltató termelőtevékenységek számára is. Ez lehetővé teszi, hogy az alapítványokra vonatkozó szabályozás olyan módon kerüljön átalakításra, amely visszatéríti az elkülönült vagyontömegként funkcionáló alapítványokat eredeti rendeltetésükhöz, a forr ásgyűjtéshez és az azon alapuló finanszírozótevékenységhez. Így csökken - reményeink szerint - annak szükségessége, hogy az alapítványok jogi formájukkal öszsze nem egyeztethető módon üzletszerű gazdasági tevékenységet is folytassanak. A másik új jogiszemé lytípus, amelyet ajánlunk, a köztestület. Számos közfeladat eredményesebben látható el az érintettek önigazgatása által - mint azt már említettem , mint az állami vagy helyi önkormányzati szervek útján. Az állam vagy a helyi önkormányzat által ellátott k özfeladatok delegálására, átadására azonban csak akkor van mód, ha kialakulnak azok a szervezetek, amelyek alkalmasak ezeknek a feladatoknak az ellátására. Ezért szükség van olyan személyegyesülésekre, testületekre, amelyek közfeladat ellátására jönnek lét re, és amelyek az államtól és a helyi önkormányzattól függetlenül működnek. Ezek a testületek a köztestületek. A javaslat szerint a köztestület tehát önkormányzattal rendelkező, közfeladatot ellátó személyegyesület, amelynek létrehozását törvény rendeli el , vagy amelynek alapítására törvény hatalmaz fel meghatározott személyeket. A köztestületi közfeladatok a testület tagságával vagy a tagság által végzett tevékenységgel kapcsolatosak. A feladatok ellátására a jogszabály a köztestületet kötelezhetné is a ja vaslat szerint. Hangsúlyozni szeretném, hogy bár személyegyesülésről van szó, a köztestületek nem tartoznak az egyesülési jog hatálya alá, nem képezik a társadalmi szervezetek vagy egyesületek valamilyen alfaját, hanem azoktól elkülönülő, önálló jogiszemél ytípust alkotnak. A köztestületek az egyesületektől döntően az alakulás önkéntességének hiányában, a szervezetek feladatainak törvényi meghatározásában, a kötelező tagság előírásában, illetőleg ennek lehetőségében, továbbá a belső szervezetükre vonatkozó részletesebb jogi szabályozásban különböznek. Meg kell azt is jegyeznem, hogy eltérően a Ptk.ban szabályozott többi jogi személytől, önmagában a Ptk. alapján köztestületek nem jöhetnek létre, hiszen ehhez külön törvényi rendelkezés szükséges, a Ptk.beli szabályozás célja tehát a köztestületek vagyoni viszonyainak rendezése mellett éppen az, hogy az egyes köztestületeket létrehozó és szabályozó későbbi törvények számára közös fogalmi alapot teremtsen. A köztestületek hagyományos fajtái közé sorolhatók a ga zdasági és hivatásrendi kamarák, az Akadémia, a tőzsde, a hegyközségek és más közbirtokosságok. Tisztelt Országgyűlés! A közalapítvány a következő javaslat szerint újonnan létrehozandó forma - szervezeti forma , olyan különleges közjogi személy, amely egy fajta átmenetet képez az államháztartás szférájába tartozó és jogi személyiséggel nem rendelkező, tevékenységében és gazdálkodásában tehát értelemszerűen korlátozott, elkülönített állami pénzalap és a civil szférába sorolható, jogi személyiséggel rendelkez ő, valamint az állami intézményektől mind szervezetileg, mind pedig működésében elkülönülő alapítvány intézménye között. Valójában ehhez az utóbbihoz áll közel. A közalapítvány tehát olyan alapítvány, amelynek specialitása éppen a közjogi jellegében van. E rre a közjogi jellegre utal az, hogy elsősorban csak választott testületek, nevezetesen az Országgyűlés vagy a helyi önkormányzatok képviselőtestületei, továbbá a végrehajtó hatalom legfőbb, működéséért az Országgyűlésnek felelős szerve, a Kormány hozhatj a létre. Közjogi jellegét hangsúlyozza az is, hogy kizárólag az állam vagy az önkormányzat által ellátandó közfeladat megszervezésére, finanszírozására létesíthető, éspedig ellentétben a köztestülettel, anélkül, hogy az alapítóknak e közfeladatok ellátásáé rt való felelőssége megszűnne.
