Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. május 11. kedd, a tavaszi ülésszak 30. napja - A Polgári Törvénykönyv egyes rendelkezéseinek módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Szabad György): - BALSAI ISTVÁN, DR. igazságügy-miniszter:
2206 Ez az oka annak is, hogy a javaslatban az általános alapítványi szabályoktól eltérően azt javasoljuk, hogy az alapítóknak nagyobb mozgástere legyen a közalapítványok tevékenységének és gazdálkodásának ellenőrzésére, indokolt esetben még arra is, hogy a közfeladatok ellátásának ezt a formáját megszüntessék. Arra azonban - összhangban az alapítványra vonatkozó általános szabályozással - a közalapítvány alapítójának sem lesz jogi lehetősége, hogy a közalapítvány döntéseire, tevék enységére meghatározó befolyást gyakoroljon. Szeretném felhívni ezzel kapcsolatban a figyelmet arra - és mivel nagyon aktuális , hogy nagy hangsúlyt helyez a javaslat a közalapítvány létesítésének és működésének társadalmi nyilvánosságára. A közalapítvá ny szabály szerint csak nyitott lehet, ellenőrző szervezettel kell rendelkeznie, és gazdálkodásának legfontosabb adatait nyilvánosságra kell hoznia. Az Állami Számvevőszék nemcsak a közalapítvány gazdálkodásának törvényességét, de célszerűségét is megvizsg álja, és megállapításait a nyilvánosság elé tárja. A javaslat a közalapítvány megszűnése esetére külön azt is előírja, hogy biztosítsák a nyilvánosságot és a vagyon hasonló célú felhasználásának lehetőségét. Ki kell azt is emelnem, hogy a Ptk. a közalapítv ány magánjogi személyiségét, tehát jogalanyiságát kívánja megteremteni. Ehhez egyébként az is elegendő, hogy ki és milyen célból hozhatja létre, milyen szervezeti keretek között működtetheti, felügyelheti és megszüntetheti. Azt azonban, hogy a létesítés és a működtetés milyen pénzből és milyen egyéb közjogi feltételek mellett történhet, úgy gondolom, hogy célszerűtlen és hiábavaló vállalkozás lenne egy magánjogi kódexben szabályozandó módon most előterjeszteni, nem is szeretnénk, nem is tartanánk lehetséges nek ezt meghatározni. Tisztelt Országgyűlés! Mint említettem már korábban, a javaslat egyik célja az, hogy az alapítványi szabályozás tekintetében a rendes, tehát nem közalapítványi szabályozás tekintetében a módosítás azt a célkitűzést meg tudja valósítan i, hogy a jelenlegi szabályozás rugalmasságának lehetőség szerinti megőrzése mellett pótolja mindazon hiányosságokat, amelyek a korrekt jogalkalmazást megnehezítették és megnehezítik manapság is, és amelyek, valljuk be, nem kevés jogbizonytalanságot teremt ettek az egyre inkább szaporodó alapítványok háza táján. (10.40) A javaslat - összhangban a Legfelsőbb Bíróság által irányított bírósági gyakorlattal - világossá teszi, hogy alapítvány gazdasági, vállalkozási célra nem alapítható, és bár ilyen tevékenysége t az alapítványi célok megvalósítása, előmozdítása érdekében végezhet ugyan, ezek azonban jogszabályhoz kötött feltételek szerint kerülnek szabályozásra. A javaslat kiegészíti az alapítványi szabályozást olyan fontos, eddig szabályozatlan kérdésekben is, m int amilyen az alapító okirat módosítása, az alapítvány jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egysége létesítése és az azonos célú alapítványok egyesítésének lehetővé tétele. Ezek a szabályok azért kerülnek beillesztésre, mert ezek iránt olyan kifejeze tt és sürgető társadalmi igény mutatkozott, amely elől nem szerettünk volna elzárkózni. Hiányzott az alapítvány kezelőszervezetének tagja, illetőleg tisztségviselői által harmadik személyeknek, illetőleg magának az alapítványnak okozott kárért való felelős ség alakzatának szabályozása is. Ezt pótoljuk, és egyértelművé tesszük, hogy az alapítvány az alapító okiratban létrehozott kezelőszervezetre és képviseletre vonatkozó követelményekkel rendelkezik. Ebben a körben ezt szabályozni kívánjuk a képviselet korlá tozásával kapcsolatos hatálytalanság kimondásával is. Tisztelt Országgyűlés! Az úgynevezett nem profit célú szervezetekre vonatkozó összetett szabályanyagból a javaslat csak a polgári jog eszközeivel megragadható kérdésekre összpontosíthatott, és a működés szempontjából nyilvánvalóan kiemelkedő jelentőségű azt a kérdést, hogy a rájuk vonatkozó adó- és más pénzügyi jogi szabályozás hogyan és miként történjen, csak
