Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. május 11. kedd, a tavaszi ülésszak 30. napja - A Polgári Törvénykönyv egyes rendelkezéseinek módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Szabad György): - BALSAI ISTVÁN, DR. igazságügy-miniszter:
2204 szóval - nonprofit tevékenységek számára talajt jelent senek, másrészt korszerűsíteni javasoljuk a szerződési jog egyes, elsősorban a gazdálkodószervezetekre vonatkozó szabályait. A javaslat egyik fő iránya tehát a jogi személyek új típusainak megteremtése, e területen elsősorban az úgynevezett nem profit célú szervezetek szabályozása iránt széles körben jelentkező társadalmi és, nyugodtan mondhatom, politikai igény kielégítése volt a célunk, a szó természetesen jó értelemben használandó. A közelmúlt ezzel kapcsolatos számtalan félreértését is remélem, hogy tis ztázni tudja a javaslat. Azt hiszem, leszögezhetjük ezzel kapcsolatban, hogy az elmúlt évtizedekben az állam fokozatosan felszámolta a társadalmi autonómia, a polgári önszerveződés, a területi, illetőleg a személyi önkormányzatok szervezeteit. Kizárólagoss á vált az, hogy a közfeladatok állami szervek útján kerülnek ellátásra, ami gyakorlatilag éppen a közt, a magát megszervezni képes társadalmat, a közösségeket rekesztette ki az önigazgatás lehetőségéből. Úgy gondolom, hogy 1990 óta, a polgári társadalmi vi szonyok helyreállításának időpontjától kezdődően nyilvánvalóvá vált az, hogy a közjó szolgálata nem monopolizálható, és nem tartható az államnak a közfeladatok ellátásában betöltött kizárólagos szerepe a továbbiakban. Ezen a területen ma már egy jogállam n em haladhat tovább bizonyos jogi keretek és mozgásformák megteremtése nélkül. A közfeladatok jelentős része nem vagy nem kellő hatékonysággal látható el az állami vagy a helyi önkormányzati szervek útján, a közfeladatok természetével ugyanakkor nem egyezte thető össze az sem, hogy ellátásukat a jogi szabályozás közvetlenül vagy kizárólag üzleti alapokra helyezze. (10.30) A közfeladatokkal kapcsolatos állami szerepvállalás jellegének megváltozása ezért feltétlenül igényli az olyan közcélokat szolgáló, alapvet ően nem nyereségjelleggel működő közhasznú szervezetek alaptípusainak kialakítását, amelyek a közhatalom és a társadalmi szféra közé beépülve meghatározó szerepet tölthetnek be akár a közszolgáltatások nyújtásában, illetve azok folyamatos biztosításában, e nnek megszervezésében, akár a közfeladatok egy részének az államtól függetlenül történő ellátásában. Ezek a szervezetek a polgári társadalom hagyományos szervezeteivel egységes rendszert alkotnak, s az állami és a magánszféra hatékony, kölcsönös egymásraut altságán alapuló intézményes lehetőségét biztosítják. Mivel kellő részletességgel és alapossággal megindokolt javaslat került a tisztelt képviselőtársaim elé, ezért szükségtelennek tartom, hogy részletesen elmerüljek a javaslat magyarázatában, erre is teki ntettel a következőkben csupán az új jogiszemélytípusok lényegi sajátosságainak kiemelésére szeretnék szorítkozni. A közhasznú társaság bevezetésével a javaslat egy olyan szervezeti forma megteremtésére vállalkozik, amely egyesíti magában a nem profit cél ú szervezetekre jellemző közcélúságot, illetve a gazdálkodószervezetekre jellemző, és a forgalom, a hitelezők biztonsága szempontjából lényeges vonásokat. Ez a társasági forma fogalmi ismérveit illetően a következőkben összegezhető. A közhasznú társaság kö zhasznú tevékenységet rendszeresen végző jogi személy. Valamely tevékenység a javaslat szerint akkor minősül közhasznúnak, ha egyrészt a társadalom közös szükségleteinek kielégítését szolgálja, másrészt nem irányul nyereség- vagy vagyonszerzésre. A közhasz nú társaság folytathat üzletszerű gazdasági tevékenységet is, azonban csak a közhasznú tevékenység elősegítése érdekében. A közhasznú társaság tevékenységéből eredő nyereség nem osztható fel a tagok között, azt a közhasznú tevékenység finanszírozására kell fordítani. Ez a társaság nem tartozik a gazdasági társaságok közé, szervezeti modelljéül a Ptk. eltérő rendelkezése hiányában ugyanakkor a korlátolt felelősségű társaság szolgál. Ebből adódik az is, hogy alkalmazni kell a tőkeminimumra vonatkozó és a hite lezők szempontjából is lényeges szabályokat, a cégjog előírásait, valamint a csődtörvényt is a közhasznú társaságokkal kapcsolatban is.
