Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. május 10. hétfő a tavaszi ülésszak 29. napja - A Magyar Orvosi Kamaráról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása és lezárása - A Magyar Köztársaság és Ukrajna között a jószomszédság és az együttműködés alapjairól szóló, Kijevben 1991. december 6-án aláírt Szerződés megerősítéséről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Dornbach Alajos): - SZŰRÖS MÁTYÁS, DR. (MSZP)
2177 Ez az előbbiekben mondott nemzetközi szerződések fényében ugyan nem feltétlenül szükséges, de politikai mérlegelés, vagyis az ott élő magyarság érdekeinek védelme, képviselete alapján elfogadható megállapodás. Magyarország a békeszerződés alapján, s ez következik a '45'46os, a nagyhatalmak között folyó béketárgyalások betűjéből és szelleméből, tehát nem kezdeményezhet kétoldalú tárgyalást a határok megváltoztatására, ugyanis a békeszerződés szövege ennek lehetőségét kizárja. Csak a három győztes nagyhatalom kezdeményezheti Magyarország határainak megváltoztatását, és ez is csak akkor lehetséges, ha a három nagyhatalom teljes egyetértésben jár el. Esetünkben tehát a Szovjetunió utódállamának Oroszország tekinthető. Tisztelt Há z! Mindezek alapján itt és most, több mint 70 évvel Trianon után, ugyanakkor a XX. századvégi európai viszonyok között, némileg leegyszerűsítésre, két alternatíva kínálkozik számunkra a magyarukrán alapszerződés ratifikálásával vagy elvetésével: előrenézü nke a XXI. századba, vagy visszamegyünk a múltba? Ha megszavazzuk azt a persze nem hibátlan kormányzati külpolitikát, amelyet ez a magyarukrán szerződés is jelez, s amely az ország biztonságát és a közvetlen határainkon túl élő magyarság érdekeinek védel mét együttesen képviseli, akkor úgy gondolom, előretekintünk. Ha elutasítjuk a szerződést, akkor a józan kételkedők mellett azok számára is erkölcsi felhatalmazást adunk, akik politikai céljaik elérése érdekében az erőszakos határrevíziótól, s annak követk ezményeitől sem riadnak vissza. Tisztelt képviselőtársaim, válasszanak. (Szórványos taps a bal oldalon.) ELNÖK (Dornbach Alajos) : Köszönöm szépen. Felszólalásra következik Szűrös Mátyás képviselő úr a Magyar Szocialista Párttól. Felszólaló: Dr. Szűrös Má tyás (MSZP) SZŰRÖS MÁTYÁS, DR. (MSZP) Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársaim! A magam nevében kívánok szólni, az esetleges ismétlések kockázatával is. A vita, amely a magyarukrán alapszerződésről kialakult itt az Országgyűlésben, várható volt. Talán még annak bizonyos mértékű hevessége is. De a durva személyeskedő stílus és a káros tartalmú, éles hangvétel, amit néhányan használnak, nem indokolt és nem méltó a magyar Országgyűléshez. Az aggályoskodás és bizonyos fenntartások, illetve kritikai é szrevételek megfogalmazása persze bizonyos értelemben érthető. De azért furcsa ez az országgyűlési vita abban az értelemben is, minthogyha az ellenzékiek védenék - úgymond - a Kormányt. Egyébként nem a Kormány védelméről van szó, de a kormánypártok soraibó l még talán egy kivételével nem hangzott el igazán markáns véleménynyilvánítás. Ez mindenféleképpen egy sajátos vitája tehát az Országgyűlésnek. Persze zavart okozhatott például az a körülmény, hogy valamikor az Országgyűlés külügyi bizottsága egyhangúlag úgy foglalt állást, hogy vegyük le a napirendről a szerződés tárgyalását. Most meg a múlt héten ugyanaz a külügyi bizottság egy ellenszavazattal és egy tartózkodás mellett a ratifikálást ajánlotta a képviselőknek. Mi történt közben, merülhet fel a kérdés a z emberben. Vagy feltehetőleg többen felfigyeltek Fejtő Ferenc nyilatkozatára, amely a Magyar Nemzet április 30i számában jelent meg. Ő a következőképpen vélekedik: Azt hiszem, a magyar Kormány abszolút helyes álláspontot foglal el, amidőn ragaszkodik a h elsinki alapokmány szövegéhez, és nem hajlandó örök időkre lekötelezni a magyar államot és a magyar népet amellett, hogy soha nem fog bizonyos változtatásokat követelni, bármi történjék is a szomszédos államokban. Majd így folytatja:
