Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. május 10. hétfő a tavaszi ülésszak 29. napja - A Magyar Orvosi Kamaráról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása és lezárása - A Magyar Köztársaság és Ukrajna között a jószomszédság és az együttműködés alapjairól szóló, Kijevben 1991. december 6-án aláírt Szerződés megerősítéséről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Dornbach Alajos): - TORGYÁN JÓZSEF, DR. (FKgP) - ELNÖK (Dornbach Alajos): - TORGYÁN JÓZSEF, DR. (FKgP) - ELNÖK (Dornbach Alajos): - KIRÁLY ZOLTÁN (független)
2176 Kávássy képviselő úr mondandójához, hogy tudniillik híve a békés tárgyalásos úton történő határkiigazításnak, azt is hozzá kellett volna tennie, nyilatkozzon arról, bírjae ehhez az Egyesült Államok, Anglia és a Szovjetunió jogutódja egyöntetű egyetértését. (18.30) Mert én úgy gondolom, szembe kell néznünk még egy nagyon fontos ténnyel, bármennyire is nemtetsző ez számunkra. Azzal a ténnyel, hogy a magyar Országgyűlésnek ni ncs lehetősége arra, hogy bármelyik szomszédját illetően akár kétoldalú szerződés keretében is önállóan változtasson jelenlegi határain. Mire alapozom mindezeket? A második világháborút lezáró magyar békeszerződés szövegét három nagyhatalom: az Egyesült Ál lamok, NagyBritannia és a Szovjetunió külügyminiszterei dolgozták ki. (Dr. Torgyán József: Szerencsére már nincs Szovjetunió.) A békeszerződés nagyhatalmi és diktált jellege következtében Magyarország határaira vonatkozó 1. cikkely, valamint a zárórendelk ezések, a 39., 40. és 42. cikkely együttesen értelmezendők. Eszerint a magyar békeszerződés akkor lépett életbe, amikor a három nagyhatalom a megerősítő okiratokat a szovjet kormánynál letette, vagyis a magyar ratifikálástól és törvénybe iktatástól függetl enül a békeszerződés életbe lépett. A békeszerződés 39. cikkelye rendelkezett arról is, hogy a szerződés végrehajtására és értelmezésére vonatkozó kérdésekben a három nagyhatalom budapesti képviselőinek vezetői illetékesek. Mindebből, valamint a béketárgya lások során felvetődött kérdésekből következik, hogy a Magyarországra nézve kötelező érvényű szerződés életbeléptetése, végrehajtása és értelmezése a magyar politikai akaratnyilvánítástól független módon határoztatott meg. Mindezzel együtt egyáltalán nem f elesleges a magyarukrán szerződés esetében az egyébként vitatott megfogalmazás szövegbe való beilleszkedése és beiktatása. Ukrajna ugyan aláírta a magyar békeszerződés szövegét, de nem volt részese a '75ös helsinki okmánynak. Ebben az értelemben úgy véle m, Magyarország nem tesz mást, mint egy amúgy is kötelező okmányt, amelynek módosítására - ismét hangsúlyozom - csak a három, azt megkötő nagyhatalom egyetértése alapján van mód, külön szerződésben, kétoldalú szerződésben is elismeri új szomszédjára, Ukraj nára nézve. Úgy gondolom, precedens jellegű sem lehet, mert hiszen Magyarország és a szomszéd államok viszonya minden egyes esetben különkülön megítélést igényel, vagyis automatikusan ez a szerződés nem alkalmazható a többire is. A második világháború utá n ezeknek az államoknak a státusa ugyanis különböző volt. Románia ugyanúgy vesztes, a második világháborúban legyőzött ország volt, mint Magyarország. Szlovákia, Szerbia, Horvátország, Szlovénia esetében pedig a győztes hatalmak olyan utódállamairól van sz ó, amely esetekben joggal vetődhet fel a magyarukrán alapszerződésben felvett határ- és kisebbségi rendelkezés indokoltsága. Ausztria esetében pedig Magyarország a békeszerződés erejénél fogva elismerte és elismeri az osztrák államszerződés érvényét. Úgy gondolom, így tehát természetes, hogy a szomszédos államok tekintetében három meghatározó lehetőség kínálkozik számunkra. A magyarromán alapszerződés külön megítélést igényel az előbbiek szerint. Ausztria esetében nincs és nem lehet akadálya annak, hogy e gy esetleges szerződéskötés esetén az idézett megfogalmazások kerüljenek a szerződés szövegébe. Végül az északi és a délszláv államok esetében külön mérlegelést és tárgyalást igényelnek, ha ilyenre szükség mutatkozik, hogy az ukrán formulát alkalmazzák. Úg y gondolom, a magyar Országgyűlés ennek következtében nem tesz engedményt, amikor a magyarukrán szerződést a jelenlegi formájában elfogadja, mivel egy, Magyarországra kötelezően érvényes szerződés egyoldalú magyar politikai akaratnyilvánítással történő me gerősítését helyezi kilátásba.
