Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. február 9. kedd, a tavaszi ülésszak 4. napja - A társadalombiztosításról szóló 1975. II. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Szabad György): - BALOGH GÁBOR (független)
217 kormányzat, a társadalombiztosítás és a Parlament megtárgyalni. Tehát itt most az történik, hogy elfogadunk - ha önök ezt elfogadják, mi nem szavazzuk meg - egy olyan javaslatot, amely leírja, hogy 1994. de cember 31ig, magyarul 1995ben nyugdíjba készülő hölgyeknek és ezután nyugdíjba készülőknek hogy alakul a korhatára, azzal, hogy ezt majd egy külön törvényben módosítjuk. Miért kell ezt most elfogadni akkor? Hiszen az ÉTmegállapodásokban is a rugalmasság kifejezés szerepel. Ha mi most abban egyetértünk, hogy csak egy rugalmas rendszer működhet, és abban is, hogy ehhez a társadalombiztosítási önkormányzat léte is szükséges, akkor miért nem csináljuk azzal?! Mi tehát továbbra is azt valljuk a módosító indít ványainknak megfelelően, hogy maradjon ki a törvénymódosításból ez a kitétel, és tárgyaljuk meg majd néhány hónappal később részleteiben, az egész nyugdíjrendszer részleteivel együtt. Köszönöm. (Taps a bal oldalon.) ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm. Szólásr a következik Balogh Gábor független képviselő. Felszólaló: Balogh Gábor (független) BALOGH GÁBOR (független) Tisztelt Elnök Úr! Képviselőtársaim! Az 1975. évi II. törvény módosításához és kiegészítéséhez benyújtott módosító javaslataimmal szeretnék foglalkozni. Előzetesen annyit fűznék az előttem szóló felszólaló megjegyzéseihez, hogy mindenki ragaszkodik ahhoz, hogy az önkormányzatokkal együtt kell a lényegbevágó módosításokat meghozni. Óva inteném most is képviselőtársaima t a túlzott illúzióktól, hiszen ha valaki a társadalombiztosítási képviselők választásáról szóló törvényjavaslathoz beterjesztett módosító javaslatokat áttekinti, akkor láthatja, hogy elég nagy konszenzus alakult ki az alsó határ kérdésében. Vagyis, ha a v álasztópolgároknak több mint 25%a járul az urnákhoz, abban az esetben lesz csak érvényes a társadalombiztosítási képviselőválasztás. Amennyiben ennél kevesebb, akkor a beterjesztett MDFcsomag szerint a felügyelőbizottságok látnák el a társadalombiztosít ás ágazati irányítását, igazgatását 4 éven keresztül, vagy az általam beterjesztett verzióban pedig a képviselőválasztások időpontjáig. Tehát eleve kétes kimenetelű választásra és önkormányzat létrejöttére apellálni, hivatkozni - számomra úgy tűnik - fele ttébb kényes. A másik, ami szintén elöljáróban mondandó el, hogy a 60/1991. országgyűlési határozat egyértelműen megkülönbözteti az egészségbiztosítási és a nyugdíjbiztosítási ágat. Sajnos, azóta a Kormány által beterjesztett törvényjavaslatokban ez nem kö szön vissza. Ennek egyik megnyilvánulási jele az, amikor a gyermeknevelési támogatásban és az ápolási díjban részesülő személyek után fizetendő járulékot a törvényjavaslat meghatározza, de ugyanakkor a nyugdíjra jogosultság szempontjából sehol sem találkoz unk ezekkel a személyekkel. Tehát járulékot kell fizetni, de hogy ők biztosítottaknak tekintendőke vagy sem, erről nem határoz a törvényjavaslat. Ugyancsak problémásnak látom a munkanélküliek jövedelempótló támogatásában részesülő személyek jövőjét. Mert igaz, hogy a társadalombiztosítás jelenleg hatályos törvényi rendelkezései is tartalmaznak olyan kitételeket, hogy önkéntesen a társadalombiztosítási szervvel kötött megállapodás alapján szolgálati időt lehet szerezni. De kérdezem én, ki fog 30% fölötti já rulékot fizetni a munkanélküliek jövedelempótló támogatásában részesülő személyek közül? Ki fog a szolgálati időre vagy akár a nyugellátásra megállapodást kötni a társadalombiztosítási szervvel, ha a jövedelempótló támogatásuk a 4800 forintot, illetve most már csak a módosított összeget fogja elérni? Azt javasoltam, hogy a munkanélküliek jövedelempótló támogatásában részesülő személy után a folyósító szerv fizesse a többet, és a támogatásban részesülő személy pedig csak a 6%os nyugdíjjárulékot. Természetes en képviselőtársaim a bizottsági üléseken egyharmaddal sem
