Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. február 9. kedd, a tavaszi ülésszak 4. napja - A társadalombiztosításról szóló 1975. II. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Szabad György): - BALOGH GÁBOR (független)
218 támogatták ezt a javaslatot, pedig szolgálati időt nem szerezhet anélkül, hogy járulékot ne fizetne. Vagy pedig a törvényben kellene nevesíteni, hogy ezek a személyek járulékfizetés nélkül is szolg álati időre válnak jogosultakká. Ugyancsak problémát jelent - ha már sorjában megyek - az összesítő együttes jelentés 14. pontjában felsorolt módosító javaslatoknak a kezelése. A módosító javaslatban dr. Csehák Judit és dr. Kovács Pál a törvényjavaslat 6. §ának elhagyását javasolja. Az elhagyás javasolása indokolt, mégpedig azért, mert a közszolgálati és a közalkalmazotti jogviszonyban állókat kiemelni a biztosítotti körből, nem hiszem, hogy pozitív diszkriminációt jelent, hanem inkább negatív diszkriminác iót, és a szakértői vélemények szerint, ha valaki ezt az Alkotmánybíróságon megtámadja, akkor alkotmányellenesnek minősíti az Alkotmánybíróság. Ugyancsak módosító javaslatot adtam be az egyetemi évek szolgálati időként történő elismerése tárgyában és ennek törvényi szintű emelésére. Rendkívül csodálkozom, hogy a bizottságokban egyharmad arányban sem támogatták azt a kormányrendelkezést, amit én beemeltem a törvényjavaslatba és törvényi szintre próbáltam felhozni. Tudniillik szó szerint megegyezik a szövege a Kormány által elfogadott rendelkezésekkel, mikor azt írtam és azt javasoltam, hogy "Szolgálati időnek számít a felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytatott tanulmányok ideje, legfeljebb azonban a képesítés megszerzéséhez a tanulmányok folyta tása idején szükséges idő. Több képesítés megszerzésére irányuló tanulmányok folytatása esetén legfeljebb az egyik képesítés megszerzéséhez szükséges idő vehető figyelembe." Úgy látszik, hogy a szakmunkástanulókkal kapcsolatos törvényi előírást igyekeznek megtartani, míg az egyetemi felsőfokú oktatási intézmény tanulmányi idejét valószínűleg - legalábbis következtethetek úgy - el akarják törölni, vagy legfeljebb járulékot akarnak a későbbiek során rá kivetni. Nem tudom, hogy mi a háttérmotivációja az elutas ításnak, de rendkívül furcsának tartom. Ugyancsak furcsának tartom annak a módosító javaslatomnak az elutasítását, mely szerint az Országgyűlés felkéri a Kormányt, hogy az egyéni gazdálkodók, mezőgazdasági vállalkozók és családtagjaik járulékfizetési kötel ezettségére vonatkozóan, különös tekintettel a munkaráfordításra, a területnagyságra és a terület értékére, illetőleg a termelési és egyéb sajátosságokra, készítsen javaslatot, és azt május 15ig terjessze az Országgyűlés elé. (10.50) Előttem szóló képvise lőtársaim lényegében ugyanezt írták, csak ők szeptember 30át jelölték meg határidőként. Én mindenképpen azt tartanám szükségesnek, hogy kezdjék el ezeknek a számításoknak, ezeknek a vállalkozásoknak az elkülönítését a társadalombiztosításon belül. Ezt ind okolja egyrészt a profiljuk, továbbá azok a területi sajátosságok, amelyek a mezőgazdasági szektorra jellemzőek, és egyúttal elkülönülnek termelési és egyéb vonatkozásban a többi ágazattól. Végezetül egy rendkívül fontos - és tapasztalataim szerint eléggé nagy vihart kiváltó - módosító javaslatomról szeretnék beszélni, ez pedig az öregségi nyugdíj megállapítása pontrendszer alapján. Ami ezzel kapcsolatban vezetett, egyértelmű; a szakma legyen a szakmáé, a politika pedig a politikáé - vagyis politikát ne kev erjünk a szakmába. Beterjesztett módosító javaslatom szerint a politika kivonulna a társadalombiztosításból, hiszen nem kellene sem minimális bérről megállapodni, sem pedig olyan megállapodásokat kötni, hogy mennyi legyen az öregséginyugdíjminimum. Minden képpen fontosnak tartanám, hogy az érdekegyeztetés ne itt dőljön el, hanem a társadalombiztosítási kosár, illetőleg a fogyasztói kosár megállapítása során. Az én módosító javaslatom tehát - amelyet azért terjesztettem elő, hogy a társadalombiztosítás megta rthassa önálló profilját - egyértelműen az érdekképviseleti és egyéb politikai szervezetek beleszólási jogát orientálná és artikulálná a fogyasztói kosár felé.
