Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. május 3. hétfő a tavaszi ülésszak 26. napja - Az állam vállalkozói vagyonára vonatkozó törvényekkel összefüggő jogszabályok módosításáról szóló 1992. évi LV. törvény és a társasági adóról szóló módosított 1991. évi LXXXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat vitája - ELNÖK (Dornbach Alajos): - SOÓS KÁROLY ATTILA (SZDSZ)
2020 Elnök Úr! Tisztelt Ház! A költségvetési biz ottság külön előadót e témában és az ügynek ebben a szakaszában nem állít. A bizottság a törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak tartja. Köszönöm. ELNÖK (Dornbach Alajos) : Köszönöm szépen. Kérdezem, az alkotmányügyi bizottság kíváne előadót állí tani. - Nem jelentkezik senki. Kérdezem a Kormány jelenlévő képviselőit, kíváne a Kormány képviseletében valaki felszólalni. Nincs jelentkező. Tehát a törvényjavaslat általános vitája következik. Előzetesen felszólalásra jelentkezett Soós Károly Attila ké pviselő úr a Szabad Demokraták Szövetségétől. Megadom a szót. Felszólaló: Soós Károly Attila (SZDSZ) SOÓS KÁROLY ATTILA (SZDSZ) Köszönöm, Elnök Úr. Elnök Úr! Tisztelt Ház! A legtöbb nyugati országban az úgynevezett nem realizált tőkenyereségre halasztott adót engedélyez az adórendszer. Nem realizált tőkenyereségről akkor beszélünk, hogyha valamilyen tőkének növekszik az értéke, de a tulajdonosa nem adja el, és ezért pénzbevételhez nem jut. Tehát pénzbevételben nem realizált tőkenyereségről van itt szó. Ily en egyébként fogyasztói tőkénél és például lakóháznál is előfordul, hogyha valakinek a lakóháza az infláció vagy bármi egyéb ok folytán fölértékelődik, és ha azt nem adja el, akkor erre nem szoktak adót kivetni. Természetesen ugyanez a termelőtőkénél is sz ámos ok folytán megtörténhet, és az adórendszerek megalkotói abból indulnak ki, hogy a társadalom szempontjából rendkívül hasznos tevékenység általában a tőke értékének a növelése. (19.00) A tőke értékét növeli az, hogyha a vállalat műszaki fejlesztést ala kít ki, miután akkor az a vállalat jövendőbeli hozamát növeli, hogyha a vállalat ügyes személyzeti politikát folytat, persze nem politikai értelemben, hanem abban az értelemben, hogy megfelelő, a tevékenység végzésére alkalmas munkaerőt gyűjt be, növeli a tőke értékét, a beruházást stb., stb. Mindezek a tevékenységek végül is a társadalom gazdagodásához járulnak hozzá, ezeket a tevékenységeket érdemes ösztönözni, és érdemes itt adókedvezményt adni, miután itt egy olyan nyereség van, hogy megnövekszik a váll alat tőkeértéke, éspedig anélkül növekszik meg, hogy ténylegesen a tulajdonos egyetlen fillér bevételhez is jutna. Bár egyébként a tőkeértéknövekedés, a tőkenyereség közvetve persze jelenti azt, hogy akkor vélhetően növekszik ott a nyereség is. Az már egy valóságos pénzbevétel, abból természetszerűleg a nyereségadót leveszi az állam, de magát a tőkenyereséget, a tőkeérték növekedését nem adóztatja, hanem úgynevezett halasztott adót alkalmaz. Ez a halasztott adó rendszerint azt jelenti, hogy addig, ameddig el nem adja a vállalat az adott tőketárgyat, addig nem kell neki fizetnie, sőt a nyugati adórendszerekben gyakran előfordul még az a megoldás is, hogy ha eladja, de helyette vesz egy másikat legalább ugyanakkora értékben, akkor ugyancsak nem szükséges neki adót fizetnie. Ez egyébként hasonló ahhoz, ami nálunk a személyi jövedelemadóban működik, mint rendszer. Ismeretes önök előtt, hogy a személyi jövedelemadónál van egy olyan lehetőség, hogy ha valaki eladja a lakóingatlanát és vesz helyette utána egy másik at, akkor, noha lehetséges, hogy adófizetési kötelezettsége támadna, önmagában annak alapján, hogy eladta, és a vételi árához képest magasabb áron adta el az első lakóingatlanát, de miután vett helyette egy másikat, így úgy tekintik, hogy tulajdonképpen őt pénzbeli nyereség, jövedelem nem érte, és ennek megfelelően adófizetési kötelezettsége nincsen. Tehát ez egy nagyon pozitív és fontos sajátossága a nyugati adórendszereknek - ez a bizonyos halasztott adó , és ez azt ösztönzi, hogy a vállalkozó törekedjék tőkenyereség elérésére, tehát a társadalom anyagi, gazdasági tőkéjének növelésére. Ebből az általános elvből kiindulva tanulmányozható Szarvas Béla képviselőtársunk javaslata. És ebből az általános elvből kiindulva azt kellene mondani, hogy tulajdonképpen nagyon vékonyka ez a javaslat. Ahhoz képest, amit csinálni kellene, ez a javaslat nagyon vékonyka. Miért nagyon
