Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. május 3. hétfő a tavaszi ülésszak 26. napja - A bíróságokról szóló 1972. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Szabad György): - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - MIZSEI BÉLA, DR. a független kisgazda képviselőcsoport vezérszónoka:
2002 bal oldalon.) Ő még nincs a bírói karban, ezért nem tekintendő működése a politikai tevékenységet egyébként tiltó, alkotmányban fogla lt szabályozással összeütközőnek. Mint nyilván tudják, felhívom a figyelmüket - nemcsak önöknek, hanem esetleg nézik ezt az adást szakmai körökben is , hogy tilos Magyarországon a bíráknak politikai tevékenységet folytatni. Nagyon jól van ez így. (17.10) Természetesen én úgy gondolom, hogy ebbe a fogalomba talán az is belevonható, ha valaki kétségbe vonja azt, hogy Magyarországon a bírói függetlenségnek nincsenek meg a feltételei, és ennek a törvényi szabályozás hiánya lenne az oka. (Dr. Hack Péter: Ez sza kmai kérdés!) Jól tudjuk azt, hogy a jogalkalmazóknak - beleértve a bírákat is - általában a törvényhozást, a törvényhozói hatalmat nem szokás maguknak vindikálni. Van erre lehetőség a politikai élet számos szférájában, be lehet lépni pártba, lehet szakért ői tevékenységet folytatni pártoknak - de akkor nem lehet bíráskodni. (Szórványos taps a jobb oldalon.) ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Most szünetet tartunk. A vitát 17 óra 25 perckor pontosan folytatjuk. Köszönöm. (A szünet 17 óra 11 perctől 17 óra 32 percig tart. - Az elnöki széket dr. Szűrös Mátyás foglalja el. - Jegyzők: Tóth Sándor és Boros László.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Tisztelt Országgyűlés! Folytatjuk a munkát. Kérem képviselőtársaimat, foglalják el helyüket az ülésteremben . Tehát folytatjuk a bíróságokról szóló 1972. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitáját vezérszónoki rendszerben. Megadom a szót dr. Mizsei Bélának, a független kisgazda képviselőcsoport vezérszónokának. Kérem! Felszólaló: Dr. M izsei Béla a független kisgazda képviselőcsoport nevében MIZSEI BÉLA, DR. a független kisgazda képviselőcsoport vezérszónoka: Köszönöm a szót, Elnök Úr. Tisztelt Országgyűlés! A bíróságokra vonatkozó működési szabá lyok minden demokratikus berendezkedésű államban a társadalom figyelmének középpontjába kell hogy kerüljenek. A laikus szemlélődő számára maga az igazságszolgáltatási tevékenység a fontos, ez az, amiről az emberek beszélnek. Sokkal kevesebb szó esik arról, hogy a bíró is munkavállaló, akinek a tevékenységét jogszabályok határozzák meg. A bírákra vonatkozó munkajogi szabályok megalkotásánál messzemenőleg figyelembe kell venni a bírói munka sajátosságait, valamint azt, hogy a szabályok a bírói függetlenség el vét ne sértsék meg. Ebből következik, hogy egyrészt igenis szükség van szabályokra, amelyek a bíró munkaviszonyára és munkavégzésére vonatkoznak, ugyanakkor garanciákra is szükség van, amelyek megakadályozzák, hogy a bírák a munkajogi szabályokon keresztül befolyásolhatókká váljanak. Az Országgyűlés az elmúlt évben a munka világát érintő több fontos törvényt alkotott. Ilyen volt az új Munka Törvénykönyve, valamint a köztisztviselők és közalkalmazottak jogállásáról szóló törvények. Az említett jogszabályok t úlléptek az elmúlt évtizedek során kialakult szocialista munkajogi elveken, és ezek helyett új, a kor követelményeinek megfelelő szabályozórendszert léptettek életbe. Ez önmagában is szükségessé teszi, hogy a bíróságokról szóló 1972. évi IV. törvényt e sza bályrendszerekkel összhangba hozzuk, az elavult munkajogi szabályokat megváltoztassuk. Ugyanakkor törekedni kell arra is, hogy a bírák munkaviszonyára vonatkozó rendelkezéseket lehetőleg egy törvényben foglaljuk össze, ezzel ugyanis a szabályrendszer is át tekinthetőbbé válik. Eddig a bírák munkaviszonyára vonatkozó szabályok úgynevezett kisegítő jogforrása a Munka Törvénykönyve volt. A törvényjavaslat szerint ez megváltozik, és az eltérő szabályozást nem igénylő munkajogi szabályok hátterét ezentúl a köztis ztviselők jogállásáról szóló törvény fogja alkotni. Amiből az is következik, hogy a bíró egy speciális helyzetű és tevékenységű köztisztviselő.
