Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. május 3. hétfő a tavaszi ülésszak 26. napja - A bíróságokról szóló 1972. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Szabad György): - HACK PÉTER, DR. (SZDSZ)
1998 Még egyet sz eretnék hangsúlyozni: a bizottságban a Kormány képviselőjének tájékoztatásából elhangzott, hogy ezzel a törvénnyel, ami itt most előttünk fekszik, az érdekeltek, a bírák, az érdekvédelmi szervezeteik, illetőleg a bírósági önkormányzati szervezetek a legmes szebbmenőkig egyetértenek, sürgetik ennek a rendezésnek a megvalósítását, és úgy érzik - és úgy ítélik meg , hogy a megfelelő, zavartalan működéshez ennek a törvénynek a mielőbbi megalkotása szükséges. Úgy gondolom, tisztelt Képviselőtársaim, hogy ha az é rdekeltek, azok, akiknek a működésük szabályozásáról független, pártatlan és minden szempontból megfelelő, igazságos tevékenységükről szó van, és ehhez akarjuk a feltételeket biztosítani, ha ők maguk így ítélik meg ezt a törvénytervezetet, akkor úgy és akk or járunk el helyesen, hogyha késedelem nélkül igyekszünk ezt a törvényt elfogadni, így, bár hangsúlyozom, nem mint vezérszónok, hanem mint az imént elhangzott felszólalásra spontán szót kérő képviselő kérem, hogy az Országgyűlés a törvényt támogassa és fo gadja el. (Taps a jobb oldalon.) ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm. Hack Péter kíván kétperces viszonválasszal élni. Felszólaló: Dr. Hack Péter (SZDSZ) HACK PÉTER, DR. (SZDSZ) Köszönöm szépen, Elnök Úr a lehetőséget! Én egy szóval nem állí tottam azt, hogy Magyarországon nincsen bírói függetlenség. Én azt állítottam, hogy ezzel kapcsolatban vannak aggályok és a legegyértelműbb az, hogy ha két idézetet, illetve hármat felolvasok, az imént emlegetett Solt Pál szavait idézem - nemcsak hogy az i mént olvastam, itt van a kezemben is , idézem Solt Pál interjúját a Heti Világgazdaságból. "A jogállam bírósági struktúrájának kiépítése még távolról sem fejeződött be. A bírói karban erősödik a felismerés, hogy időszerű lenne egy átfogó igazságügyi refor mkoncepciót kidolgozni." Tehát szó szerint azt mondja, amiről az előbb én beszéltem. Ismét idézem Solt Pált: "A bírói kar legfőbb testületeként úgy vélem, szükséges lesz a későbbiekben egy országos igazságügyi tanácsot megalakítani, ennek egyik tagja lenne természetesen - vétójog nélkül - az igazságügyminiszter." Ezen önkormányzati grémium élén külföldi példáknak megfelelően vagy az államfő vagy a Legfelsőbb Bíróság mindenkori elnöke állhatna, tehát tulajdonképpen ugyanazt mondja a Legfelsőbb Bíróság elnök e. Ez a múlt héten jelent meg a Heti Világgazdaságban, amiről az SZDSZ '91 októberében beszélt, és amit most is elmondtam. Szeretnék még egy részt felolvasni a Bírák Lapja című folyóiratból, itt egy bíró azt írja az igazságügyminiszter irányítási jogkörév el kapcsolatban, hogy "…tény, hogy az igazságügyminiszter ezt a jogkörét a bírói függetlenség sérelme nélkül gyakorolhatja, de mi történik akkor, ha az igazságügyminiszter a fenti jogkörének gyakorlása során mégis megsérti a bírói függetlenséget? A bírói függetlenség nevében ki élhet jogorvoslattal és mely fórumhoz? Egyáltalán a bírói függetlenség megsértőjére milyen szankció vár?" Ezek olyan kérdések, amelyekre egy jogállamnak választ kell adnia. A hatályos magyar Alkotmány és a bírósági szervezeti törvé ny a fenti kérdésekre nem ad választ. Folytatom az idézetet: "Alapigazság, hogy ha egy kötelesség megszegését nem követi szankció, akkor azt a kötelességet meg is szegik. Jelenleg Magyarországon a bírói függetlenség megsértésének nincs szankciója, ezért an nak megvalósulása nem alkotmányos garanciától, hanem a végrehajtó hatalom önmérsékletétől függ. A hatalomtól azonban, minthogy lényege a kizárólagosságra való törekvés, önmérséklet nem várható el." Ez a Bírák Lapjának egyik tanulmánya, én nem mondtam ezeke t a szavakat - ezeket a kemény szavakat - a korábbi felszólalásomban, tehát ezért nem volt igazából indokolt Salamon László reakciója, de indokolt az, hogy vannak aggályok, és ezek az aggályok szakmai lapokban, illetőleg a
