Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. május 3. hétfő a tavaszi ülésszak 26. napja - A bíróságokról szóló 1972. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Szabad György): - BALSAI ISTVÁN, DR. igazságügy-miniszter:
1999 heti folyóiratokban, napilapokban is megjelennek, Solt Pálnak ugyanebben a témában napilapokban is voltak nyilatkozatai. Ezek az aggályok nem ma keletkeztek, ezek az aggályok '89 óta élőek, az akkori reformtervben is benne vannak, és én azt állítottam, hogy azzal, hogy technikailag toldoz gatunk, foldozgatunk és átfogó reformot nem hajtunk végre, ezeket az aggályokat nem hallgattathatjuk el. Köszönöm szépen. (Taps a bal oldalon.) ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm. Szólni kíván Balsai István igazságügyminiszter úr. Felszólaló: Dr. Balsai Istv án igazságügyminiszter BALSAI ISTVÁN, DR. igazságügyminiszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Én egyáltalán nem vagyok azon meglepve, ahogy Salamon László kifejtette, hogy Hack Péter képviselő úr nem első ízben, egy látszólag vitát nem igénylő , valóban az érdekeltek legteljesebb konszenzusát kiérdemlő kérdésben itt egy Alkotmány koncepcióját vázolja fel előttünk, minthogyha azt tárgyalnánk. Ez nem az első és vélhetően nem az utolsó eset. Szeretném a tisztelt Országgyűlés és különösen Hack Péter képviselő úr figyelmébe ajánlani a következőt: ezt a szabályozást az a törvényi keret szabja meg, amelyet önök 1991 késő őszén, 100%ot majdnem elérő szavazatokkal - az ön szavazatával is - támogattak. Akkor Solt, legfelsőbb bírósági elnök úr ide eljött - azt hiszem, a Parlament történetében, hároméves működésében egyedül ő vette igénybe ezt a "szószéket" ott… (Rámutat a szónoki emelvényre.) … és azt kérte önöktől, hogy legyenek szívesek támogatni azt a bírósági szervezeti törvénymódosító javaslatot, amely nek a lényege az, amiben most élünk, amelynek alapján a megyei bírósági elnökök és helyetteseik és a kollégiumvezetők kinevezése úgy történik, ahogy történt, amelynek a lényege az, hogy a bírósági szervezet jelenleg az Alkotmányban tett megkülönböztetéshez képest a Legfelsőbb Bíróságra és a többi bíróságra oszlik, amelynek a lényege az, hogy a bírói függetlenséget 22 elven keresztül számtalan törvényi hellyel tudnám itt most részletezni, de most ez nem lesz célom, hiszen lesz még majd alkalmam válaszolni. A rra szeretnék rámutatni, hogy a képviselő úr szíves szavazatával elfogadott törvény nem tesz lehetővé másfajta munkajogi szabályozást, csak olyat, hogy a miniszter által kinevezett néhány bírósági vezető fölött valakinek kell munkáltatói jogot gyakorolni. (17.00) Gondolom, képviselő úr sem gondolt arra, hogy itt, most, az akkor elvetett - és a Szabad Demokraták Szövetsége által visszavont , módosító indítvány formájában, trójai falóként becsempészett négyfokú bírósági szervezet, önálló közigazgatási bírásk odás és igazságügyi tanács szisztémáját javasoljuk, amely Magyarországon soha nem volt. Magyarország jogállam most is, és jogállam volt még történetének meghatározott fázisában is - vannak mediterrán országok, ahol különböző diktatúrákat követően ilyen típ usú megoldásokra gondoltak, és ez működik jólrosszul. Mindenkinek szíve joga választani: Magyarországon nem fog a Kormány egy éven belül olyan javaslatot előterjeszteni - megnyugtatom a Parlamentet , amelyben az itt felsorolt elveken működő, a különböző jogászi professziók képviselőiből megalakult és valakinek - ha jól értettem, egy másik hatalmi ág vezetőjének - elnökletével működő grémium fog dönteni a bírák ügyeiben. Nem kívánunk ilyen, nyilván jogállami keretek között is működtethető, de a mi elképzel éseinkbe bele nem illő szisztémát javasolni - így tehát most sem fogunk ilyen javaslatot támogatni. Ha a képviselő úrnak van jobb ötlete, hogyan lehet a minisztérium szférájába tartozó, egyébként, ugye, a bírósági szervezet integráns részét képező megyei e lnökök fölött úgy munkáltatói jogot gyakorolni, hogy nem mondjuk meg, ki az, akkor kíváncsian várjuk majd ezt a javaslatot. Bizonyára meg fogja tenni képviselő úr. De attól nem félek, hogy a törvény szerint véleményalkotásra jogosult egyetlen szerv, az Ors zágos Bírói Tanács 100%os támogatását élvező és a bírói kar 99%ának egyetértését, sőt, sürgető várakozását tükröző javaslatot önök ne szavaznának meg, akár csak egy
